Egerek, törpesertések és laboratóriumban tenyésztett emberi bőrminta felhasználásával egy olyan inzulinkezelő hatóanyagot mutattak be, amely korábban elképzelhetetlennek tűnt.
Korábban ugyanis úgy tartották, hogy az inzulinmolekulák a nagy méretük és az erős vízelvonó képességük miatt nem képesek áthatolni a bőr zsíros külső rétegein. A kínai Csöcsiangi Egyetem tudósai azonban most rácáfoltak erre: megállapításuk szerint egy bőrön átjutó polimerrel lokális kezelési formát fejlesztettek ki az inzulinadagoláshoz, méghozzá egy bőrön át felszívódó krém formájában. A Nature folyóiratban megjelent kutatási eredményről a Science Alert számolt be részletesen.
A gyógyszerek bőrön keresztüli bejuttatása számos előnnyel jár a lap szerint. Egyrészt otthon is könnyen elvégezhető kezelési módszer, fájdalommentes, és biztosítja a kontrollált, kíméletes felszívódást a szervezetben.
Krém, kenőcs és tapasz formájában ugyanakkor nehéz gyógykészítményt kifejleszteni, ehhez ugyanis a hatóanyagnak olyan kicsi méretű molekulákkal kell rendelkeznie, amelyek képesek a bőrön keresztül áthatolni, és kölcsönhatásba lépni a lipidekkel, vagyis felszívódni. A nikotin például képes erre, ezért is lehet nikotintapaszt kapni.
Csakhogy az inzulin semmi ilyen tulajdonsággal nem bír, mivel nagyobbak a molekulái, amelyek ráadásul hidrofil felülettel rendelkeznek.
Azonban a bőrnek van egy másik tulajdonsága is: savas. A bőr külső rétegei a pH-értékük szerint a savas tartományba tartoznak, míg a mélyebb rétegek közömbösek. A tudósok ehhez a gradienshez fejlesztettek ki egy olyan polimerrel létrehozott adagolórendszert, amellyel a bőr képes beszívni az inzulint magába.
Ha többre kíváncsi, itt olvashat tovább.
