Az Európai Unió (EU) évente mintegy 500 ezer tonna lizint használ fel a takarmánygyártáshoz, amelyből csak egy kisebb részt állít elő európai gyártó, a többit nagy részt kínai és más ázsiai beszállítók biztosítják. A lizin az egyik legfontosabb aminosav a sertés- és baromfitenyésztésben, nélkülözhetetlen az állatok egészséges növekedéséhez és immunrendszerük megfelelő működéséhez.
Az Európai Bizottság (EB) tavaly indított antidömping-eljárást a kínai gyártók ellen, mert azok piacra dobott termékei az európai előállítási költségek alatt voltak, 2024 januárjától ideiglenes, gyártónként 58,3 és 84,7 százalék közötti védővámokat vezettek be.
- A vámok bevezetése után a lizin ára megduplázódott, ami jelentős többletköltséget ró a takarmánygyártókra, ezáltal pedig a húsiparra is.
- A költségnövekedés végső soron a fogyasztói árakban is megjelenik: szakértők szerint a hazai sertés- és baromfihús ára akár 3-4 százalékkal is emelkedhet.
Az Agroinform cikkéből kiderül, hogy a vámok sorsáról a július 11-én esedékes Európai Tanácsi (ET) ülés dönt, ahol azt is mérlegelik, milyen mértékben maradjanak érvényben a vámok. Az iparági szereplők attól tartanak, hogy a védővámok hosszabb távon versenyhátrányt jelentenek az európai takarmánygyártóknak, miközben tovább növelik az élelmiszer-inflációt.
Ráadásul további, a takarmányipar számára fontos alapanyagok, mint a valin és a kolin-klorid esetében is felmerült a védővámok kérdése, ami tovább növeli a költségeket és a piaci bizonytalanságot.
