Miközben a Ferencváros és a Puskás Akadémia ádáz csatát vív a magyar labdarúgó bajnoki címért, utóbbi alapítójának, Orbán Viktor miniszterelnöknek arra a kérdésre kellett választ adni, hogy
mégis mi alapján keresnek a magyar NB I-ben játszó játékosok átlagosan havi hatmillió forintot.
Vadai Ágnes (DK) országgyűlési képviselő írásban fordult a kormányfőhöz, hivatkozva egy Népszava cikkre, amelyben többek között az derül ki, hogy Magyarországon 99 millió euróról 105 millióra emelkedett a csapatok bérköltsége, de ez a szám nem csak a játékosok fizetését foglalja magába. Ez, csakúgy, mint egy évvel korábban, öt-hat százalékos emelkedést mutat. A futballisták a vizsgált időszakban 62 millió eurót vihettek haza, ennek eloszlását azonban nem taglalja az UEFA-jelentés. A portál a Transfermarkt adataira hivatkozva arra jutott, hogy jelenleg 339 futballistát tudnak soraikban az élvonalbeli csapatok, mindez átlagosan 28 fős keretet jelent, és ha szerintük a 2023/24-es időszakot is ezen számok alapján vizsgáljuk,
akkor átlagosan valamivel több mint havi 15 ezer eurós, azaz cirka hatmillió forintos fizetést kapunk.
Orbán Viktor miniszterelnök helyett azonban a sportért is felelős Honvédelmi Minisztérium államtitkára, Vargha Tamás válaszolt.
Ő arról tájékoztatta a képviselőt, hogy
a labdarúgók és a klubjaik közötti szerződéses megállapodások nem tartoznak a kormány hatáskörébe.
Ugyanakkor Vargha Tamás úgy látja, hogy Vadai Ágnes kérdése inkább politikai hangulatkeltésnek tűnik, mintsem valódi érdeklődésnek. Ezért azt is hozzátette, hogy amíg az ellenzéki képviselő kritizál, addig a kormányzat építkezik, ugyanis az a célkitűzésük, hogy Magyarország sportnemzet és egyúttal sportoló nemzet is legyen.
A sportba fektetett források pedig nem pusztán eredményekben, hanem a társadalom egészségében, az utánpótlás-nevelésben és a közösségépítésben is kamatoznak - utalt arra a kritikára, miszerint a magyar labdarúgók közvetett vagy közvetlen támogatása nem a teljesítményük alapján történik.
