Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
„A védelmi és biztonsági űrprogramok drámaian bővülnek világszerte, mivel az űrt, mint műveleti területet egyre inkább formálják” – emelte ki Szolnoki Szabolcs, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) technológiáért felelős helyettes államtitkára a több mint 400 hazai és nemzetközi üzleti és politikai döntéshozó részvételével zajlott Space & Defense Summit 2025 konferencián tartott beszédében a Bálna rendezvényközpontban, amelyet a HypeX Consulting rendezett meg.
A helyettes államtitkár kiemelte, hogy a kereskedelmi űrszektor jelentősége is rohamosan nő, és 2040-re a szektor kétszeresére bővülhet, különösen az új szolgáltatások, például a mélyűri kutatás, a nyersanyag-kitermelés és az energiatermelés miatt.
„A jelenleg végleges és alakuló védelmi ipari stratégia hármas célja egyrészt a hazai védelmi ipar kialakítása és fejlesztése, a szektor innovációinak támogatása, illetve a védelmi ipar jövedelemteremtő képességének erősítése” – mondta hozzátéve, hogy 2030-ra a magyar védelmi ipar kibocsátását és jövedelmezőségét két és félszeresére kívánják növelni. Ennek egyik kulcseleme a kis- és középvállalkozások bevonása, valamint a beszállítói kör bővítése.
Az Európai Védelmi Ipari Stratégia kapcsán Szolnoki Szabolcs elmondta, hogy az EU 2027-ig 1,5 milliárd eurót biztosít védelmi ipari fejlesztésekre az EBRD keretében, és a jövőben további magánfinanszírozási forrásokat is be kívánnak vonni a szektor támogatására.
A 4iG nemzeti bajnokká válna az űr- és védelmi iparban
Sárhegyi István, a 4iG Űr és Védelmi Technológiák Zrt. vezérigazgatója előadásában kiemelte, hogy Magyarország védelmi és űripari ökoszisztémájából eddig hiányzott egy erős, privát nagyvállalat, amely nemzeti bajnokként működhetne együtt az állammal és a nemzetközi partnerekkel.
Amit látunk a magyar ökoszisztéma tekintetében, hogy nekünk nem volt meg ez a nemzeti bajnokunk, és mi erre a szerepre jelentkezünk be
– szögezte le.
A vállalat már jelenleg is több szakterületet fed le, köztük az űripart, a drónipart, a földmegfigyelést, a digitális védelmi megoldásokat, valamint a fegyverrendszereket. Sárhegyi István hangsúlyozta, hogy ezek közül különösen a földmegfigyelési adatok feldolgozása és monetizálása kap egyre nagyobb jelentőséget, például műholdas és drónos adatgyűjtés révén. Mint mondta: „ezeknek az adatoknak a centralizálása, elemzése mesterséges intelligenciával, és végül monetizálása a harmadik feleknek fontos feladat”.
A cégcsoport saját műholdgyártási és -irányítási képességekkel is rendelkezik, amire a nemrég bejelentett HUSAT program révén épít: ezzel egy kommunikációs és földmegfigyelési célokra is alkalmas műholdkonstellációt hoznának létre. A cél nem csupán a magyar képességek erősítése, hanem a nemzetközi exportpiacok megnyitása is.
Ehhez számos új partnerség is hozzájárul: a vállalat együttműködik többek között az amerikai Axiom Space-szel és a német Wertex-szel is, utóbbinál például már megrendelték a műholdantennákat.
„Mi nem csak civil és védelmi ipari szereplők vagyunk, hanem telekommunikációs és IT vállalat is egyben, ahol 1500 informatikai mérnök dolgozik azon, hogy a jövő védelmi rendszereit megalkossa” – mondta.
A haderőfejlesztés nem opció, hanem szükségszerűség
Kutnyánszky Zsolt, a Honvédelmi Minisztérium védelmi stratégiáért és humánpolitikáért felelős államtitkára előadásában hangsúlyozta: a háborús konfliktusok közelsége rávilágít arra, hogy „hazánk biztonságát úgy tudjuk garantálni, ha erős, nemzeti haderőt építünk, és nem hagyatkozhatunk a véletlenekre”.
Az államtitkár felidézte, hogy a rendszerváltás után a magyar haderőt drasztikus leépítés sújtotta, de az elmúlt években elindított honvédelmi és haderőfejlesztési program már kézzelfogható eredményeket hozott. Ennek keretében modern eszközök – például Leopard harckocsik és Lynx gyalogsági járművek – kerültek rendszeresítésre, valamint elindult a hazai fegyvergyártás is.
„A Magyar Honvédség jelenleg az egyik legmodernebb haditechnikai feltételeket biztosító haderő a régióban” – fogalmazott.
Kiemelte, hogy nem csupán a haditechnika számít, hanem az integrált doktrína, szervezet, kiképzés, irányítási rendszerek és a digitális infrastruktúra is. A fejlesztések összehangoltan történnek a NATO képességcélokkal, és a cél az, hogy Magyarország önálló hozzájárulást tudjon nyújtani a szövetséghez.
Az államtitkár a technológiai kihívások kapcsán rámutatott, hogy az innovációs ciklusok drámaian felgyorsultak, különösen a háborús övezetekben:
az ukrán fronton már hathetes fejlesztési ritmusról beszélhetünk.
Ezért a magyar védelmi rendszernek is képesnek kell lennie alkalmazkodni ehhez a sebességhez, például szenzorrendszerek, adatfeldolgozás és mesterséges intelligencia terén. A cél egy olyan védelmi ökoszisztéma kialakítása, amely együttműködik a civil iparral, a kutatóintézetekkel és a startupokkal.
A NATO-kompatibilis fegyverzet és az űrtechnológia a jövő honvédségének kulcsai
Deme László, a Honvédelmi Minisztérium (HM) haderőfejlesztésért és innovációért felelős helyettes államtitkára beszédében kifejtette, hogy miként illeszkedik Magyarország a NATO fegyverzeti fejlesztési és interoperabilitási rendszerébe.
A Nemzeti Fegyverzeti Igazgatók Testülete több mint 160 szakértői munkacsoport révén dolgozik a szövetség tagállamai által használt eszközök szabványosításán. Ehhez kapcsolódóan a magyar részvétel egyre bővül, különösen a kibertérrel, a drónokkal és az új parancsnoki rendszerekkel foglalkozó csoportokban.
„Az űrképességek szerepe a katonai műveletekben elengedhetetlen. Stratégiai csapásmérő és felderítési feladatok ma már elképzelhetetlenek ezek nélkül” – emelte ki.
A helyettes államtitkár szerint a honvédségi tervezés három időtávon történik: rövid (3 év), középtávú (6 év), és hosszú távú (10 év), utóbbi inkább iránytűként szolgál.
Ma egy megrendelt hadieszköz legjobb esetben is 4-5 év múlva kerül a megrendelő kezébe, ezért muszáj stratégiai távlatokban gondolkodni
– szögezte le.
A magyar haderőfejlesztés jelenleg a NATO-célok következő ciklusára készül, a 2034-ig tervezett fejlesztési stratégia mentén. Deme László szerint az innováció, különösen a kettős felhasználású technológiák – mint a mesterséges intelligencia, a biotechnológia vagy a blokklánc – alkalmazása, elengedhetetlen lesz.
