Finnország, Lengyelország, valamint Észtország, Lettország és Litvánia az egyre fokozódó orosz katonai fenyegetésekre hivatkozva fontolgatja, hogy lehetővé teszi a világ egyik legbrutálisabb fegyverének használatát.
Közülük elsőként április közepén a lett parlament hivatalosan is támogatta az ötletet: a törvényhozók megszavazták az ország 1997-es, a taposóaknák használatának tilalmáról szóló Ottawai Egyezményből való kilépését. Az egyezmény megtiltja az emberek elleni használatra tervezett taposóaknák alkalmazását, gyártását és felhalmozását.
Az aknák használata ellen küzdők megdöbbentő visszalépésnek minősítették a döntést
– mondták el jogvédők a The Guardiannek.
„Ez hatalmas pofon” – fogalmazott Zoran Jesic, aki egy taposóakna következtében veszítette el a jobb lábát Boszniában, és jelenleg az UDAS nevű bosnyák szervezetet vezeti, amely a taposóaknák túlélőit támogatja.
„A gyalogsági aknák szörnyű dolgokat művelnek ártatlan emberekkel. A fegyverek azon csoportjába tartoznak – a vegyi és biológiai fegyverekkel egyetemben –, amelyek annyira utálatosak, hogy azokat soha többé nem lenne szabad használni. "
Jesic a boszniai hadsereg 21 éves katonája volt, amikor egy erdőben aknára lépett. „Ahogy később hallottam, a miénk volt” – jegyezte meg. Hozzátette: „A lényeg az, hogy amikor egy aknát a földbe ásol, soha nem tudhatod, mi fog történni. A katonáidra, a civilekre vagy az ellenségeidre vár. De végül általában a saját embereidnek fáj."
Véleményét a statisztikai adatok is alátámasztják. Eszerint
a taposóaknák miatt meghaltak vagy megsebesültek 70-85 százaléka civil. Az áldozatok közel fele gyermek.
A taposóaknák felszámolása ellen küzdők nem számítottak arra, hogy egyes országok megváltoztatják e téren az álláspontjukat – mondta el a lapnak Alma Taslidzan, a Humanity & Inclusion szervezet vezetője, amely a fogyatékkal élő és kiszolgáltatott emberek megsegítésén dolgozik szerte a világon. „Valóban azt hittük, hogy ez a fajta irányváltás soha nem fordulhat elő, mert ugyan ki akar taposóaknákat?”
Ehelyett most újra arra kényszerülnek, hogy ismét figyelmeztessenek e fegyverek pusztító veszélyeire.
„Ez valóban fordulópont számunkra” – fogalmazott Taslidzan.
Nemcsak a taposóaknákról van szó, hanem a háborús helyzetekre írt normákról. Attól tartunk, hogy ez a nemzetközi humanitárius jog gyengítésének hullámát fogja generálni, amelynek elsőrendű kötelezettsége a civilek védelme.
Az első nyilvános utalás a változásra márciusban érkezett, amikor Észtország, Lettország, Litvánia és Lengyelország védelmi miniszterei közös nyilatkozatot tettek közzé, amelyben jelezték érdeklődésüket a szerződésből való kilépés iránt.
„Jelentősen megnőttek az Oroszországgal és Fehéroroszországgal szomszédos NATO-tagállamok katonai fenyegetései ” – áll a közleményben. „Ezzel a döntéssel egyértelmű üzenetet küldünk: országaink felkészültek, és minden szükséges intézkedést meg tudnak tenni biztonsági szükségleteink védelmében."
Nem sokkal ezután Finnország is csatlakozott a szerződésből való kilépéssel fenyegetőző országok listájához. Petteri Orpo, az ország miniszterelnöke újságíróknak nyilatkozva azt mondta: ezzel „lehetőséget adna az országnak, hogy sokoldalúbban készüljön fel a biztonsági környezet változásaira”.
Oroszország, amely nem írta alá az 1997-es szerződést, Ukrajna teljes körű inváziója óta széles körben használt taposóaknákat, ezzel is hozzájárulva ahhoz, hogy az ország a világ legerősebben elaknásított országa legyen.
Taslidzan hangsúlyozta, hogy nincs vita az öt NATO-országot érintő fenyegetésről. „A biztonsági problémáik valósak" – ismerte el.
De a biztonságot nem lehet olyan fegyverre építeni, amely válogatás nélkül gyilkol, amely a konfliktus befejezése után sokáig a földben marad, és kifejezetten megnyomorítja a civileket
– magyarázta a jogvédő.
Hozzátette: csak félretájékoztatások az „okos taposóaknákról” elterjedt hírek. Ahogy fogalmazott: nincsen olyan okos taposóakna, amely képes lenne azt mondani: ó, ezek civilek, most nem robbanunk fel.
A Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága ugyancsak rendkívül riasztónak tartja az országok véleményének módosulását – jelezte Maya Brehm, a szervezet fegyverkezéssel foglalkozó egységének jogi tanácsadója.
Az 1997-es Ottawai Egyezményt 164 ország írta alá. Nem csatlakozott a megállapodáshoz az Egyesült Államok, Oroszország, Kína, Irán, Izrael, illetve Észak- és Dél-Korea sem.
Oroszország Ukrajna teljes körű inváziója óta széles körben használt taposóaknákat, ezzel is hozzájárulva ahhoz, hogy Ukrajna a világ legerősebben elaknásított országa legyen.
