Piaci elemzők hada vetette rá magát a nyilvánosságra hozott vámtarifákra. Igyekeznek megfejteni, Donald Trump amerikai elnök kormánya miként jutott a most kihirdetett, az amerikai importra kivetett hatalmas vámok mögött meghúzódó számokhoz, amelyek a globális pénzügyi piacokat megrendítették, és világszerte aggodalmakat váltottak ki.
A Fehér Ház és maga az elnök is számos diagramot osztott meg ezzel kapcsolatban honlapján és a közösségi médiában. Ezek részletezik azokat a vámtételeket, amelyeket szerintük más országok vetnek ki az Egyesült Államokra.
Számos elemző a végül kikalkulált számok láttán úgy véli, az Egyesült Államok felosztotta a kereskedelmi hiányt az adott országból származó importtal, hogy meghatározza az egyes országokra vonatkozó vámtarifákat
- ismertette a CNBC.
Hozzáteszik ugyanakkor, hogy ez a módszer nem feltétlenül illeszkedik a vámok kiszámításának hagyományos megközelítéséhez, és azt jelentené, hogy az Egyesült Államok csak az áruk kereskedelmét vizsgálta, és figyelmen kívül hagyta a szolgáltatások kereskedelmét.
„A képlet az Egyesült Államokkal való kereskedelmi egyensúlyhiányról szól, nem pedig a kölcsönös vámokról. Ez nagyon megnehezíti az ázsiai, különösen a szegényebb ázsiai országok helyzetét, mivel több amerikai árut vásárolnak, mint amennyit az Egyesült Államokba exportálnak” - mutattak rá elemzők.
Az Egyesült Államok Kereskedelmi Képviselői Hivatalának honlapján ismertetett megközelítés hasonló ahhoz, mint amit a „kibernyomozók" találtak ki. Eszerint
a vámszintet úgy határozták meg, hogy a kétoldalú kereskedelemben a hiányokat a nullára szorítsák.
Mindenesetre Rob Subbaraman, a Nomura globális makrokutatási vezetője a számok láttán úgy fogalmazott: “csak azt tudom mondani, hogy a tarifák körüli átláthatatlanság növelheti az üzletkötések rugalmasságát, de ez az Egyesült Államok hitelességébe kerülhet.”
