„Bomlasztás" helyett döntött a kormány, Magyarország kilép a Nemzetközi Büntetőbíróságból

Gulyás Gergely azt mondta: a felmondási eljárást, az alkotmányos és a nemzetközi jogi kereteknek megfelelően, a kormány csütörtökön kezdeményezi. A Nemzetközi Büntetőbíróság „egy tiszteletreméltó kezdeményezés volt", ugyanakkor az elmúlt időszakban azt látni, hogy – és erre a Benjámin Netanjahu izraeli kormányfő elleni vádemelés a legszomorúbb példa – politikai testületté vált, tette hozzá.

A miniszter kiemelte: a kormány mindezt elfogadhatatlannak tartja, ezért úgy döntött, hogy nem kíván részt venni a Nemzetközi Büntetőbíróság munkájában. Mint kifejtette, Magyarország eddig is sajátos helyzetben volt, mert szemben más ICC-tagállamokkal, az Országgyűlés soha nem hirdette ki a bíróság statútumát, így

az nem a belső jog része.

Mindezért a világos jogi álláspontunk az, hogy Magyarországon ennek alapján senkit letartóztatni, „senkivel semmilyen eljárást" kezdeményezni jelenleg sem lehetne – mutatott rá Gulyás Gergely. Közölte: Magyarország az előbbi kétes helyzetet nem azzal kívánja felszámolni, hogy kihirdeti az említett statútumot, hanem a felmondási eljárás eredményeként elhagyja a Nemzetközi Büntetőbíróságot.

Eltért eredeti céljától

A miniszter kifejtette, az ICC tevékenysége kapcsán „komoly aggályok merültek fel" nemzetközileg is az elmúlt időszakban. A Nemzetközi Büntetőbíróságnak az Egyesült Államok, Kína és Törökország soha nem volt tagja, valamint az Egyesült Államok Kongresszusa is arról döntött, hogy kétpárti támogatással szankcionálni kívánja a ICC bíráit. Továbbá az európai partnerek között is, a leendő német kancellár vagy a hivatalban lévő lengyel miniszterelnök is világossá tette, hogy a kihirdetés miatt náluk fennálló belső jogi kötelezettség ellenére is semmibe vennék a bírósági döntést, és az izraeli kormányfőt szívesen látják. Mindezek jól bizonyítják, hogy az ICC tevékenysége „eltért az eredeti céltól", és miután „politika bírósággá vált", ezért Magyarország a jövőben nem kíván a tagja lenni – mondta Gulyás Gergely.

A kérdés Benjamin Netanjahu érkezésével került napirendre.

Az izraeli miniszterelnököt tavaly novemberben hívta meg Orbán Viktor, miután a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) a Gázai övezet szándékos kiéheztetésének vádjával nemzetközi elfogatóparancsot adott ki az izraeli kormányfővel szemben.

Az elfogatóparancs közzétételét követően a magyar kormány kijelentette , hogy szembeszegül a bíróság utasításával , és csupán néhány európai főváros közölte, hogy letartóztatja Netanjahut, amennyiben az országuk területére lép , és amennyiben erre jogi kötelezettsége van. Több európai kormány is egymásnak ellentmondó nyilatkozatot tett.

Mit mondott a magyar miniszterelnök?

fogalmazott

Megjegyzendő: az ICC-tagság nem kötelező érvényű a parancs végrehajtására, ahhoz a római statútumot át kell emelni az adott ország jogrendszerébe. Ez történt Magyarország esetében is. Lelkesen a Nemzetközi Büntetőbíróság tagjai lettünk még anno az uniós tagságunk előtt, ám az Országgyűlés nem tette a belső jog részévé az ICC római statútumát 2002 óta.

A római statútumból való kilépésünkkel kapcsolatban azt érdemes tudni, hogy a felmondási idő egy év. Eddig jellemzően afrikai országok mondták fel a szerződést. Az EU országai és az Európai Parlament pedig politikailag támogatták a Nemzetközi Büntetőbíróság létét

– hangsúlyozta az Economx érdeklődésére Bátki Pál ügyvéd. A neves büntetőjogász tájékoztatása szerint az afrikai országok, és az Afrikai Unió 2017-től kezdve adtak hangot annak, hogy „a bíróság diszkriminálja az afrikai országokat, mert szinte csak az ott történteket vizsgálja.”

Utolsó csepp a pohárban

„Végül a szudáni elnök, Al Bashir elleni nemzetközi elfogatóparancs volt az utolsó csepp a pohárban. Ez az eset, nevezetesen. hogy Csád és Dél-Afrika szabotálta az elfogatóparancs végrehajtását arra is rámutatott, hogy

a bíróság ki van szolgáltatva a tagállami együttműködésnek, mivel saját rendőri végrehajtó hatalma nincsen. Néhány afrikai országon kívül még az USA és Oroszország hátrált ki a szerződésből, nyilván féltve a saját szuverenitásukat és tényleges világhatalmukat”

– mutatott rá Bátki Pál, aki érdeklődésünkre megjegyezte:

Nem vagyok arra hivatott hogy politikailag minősítsem a magyar kormány hozzáállását ehhez a kérdéshez, de az biztos, hogy egyenesebb dolog a nemzetközi jog szabályai szerint kilépni egy egyezményből, vállalva a politikai következményeket, mint a tagjaként bomlasztani azt és rombolni a tekintélyét azzal, hogy meghívást teszünk közzé elfogatóparanccsal sújtott gyanúsítottakkal kapcsolatban.

A büntetőjogász még a kormány döntése előtt úgy fogalmazott, hogy a Nemzetközi Büntetőbíróságból történő esetleges kilépésünknek komolyabb visszhangja lenne.