Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Tizennégy magyar város vezetőinek április 7–9. között, az aktív Magyarország államtitkárság ismét tanulmányutat szervez Hollandiába, ahol délelőtt előadások lesznek, délután kerékpárral tesztelik, hogyan is működik mindez a valóságban. Polgármesterek, képviselők saját bőrükön tapasztalhatják meg, hogy milyennek is gondolják ott az élhető városokat – írta a Magyar Nemzetben Révész Máriusz. Az aktív Magyarországért felelős államtitkár írásában emlékeztet, a fővárosi önkormányzat még Tarlós István főpolgármestersége idején, 2012-ben fogalmazta meg azt a célkitűzést, hogy 2030-ra a kerékpáros közlekedés részarányát tíz százalékra kívánja emelni, miközben az autós közlekedés részarányát csökkenteni szeretné.
A kerékpár jobban hozzátartozik Bécs, Párizs, London és Budapest jövőjéhez, mint a jelenéhez! – fogalmaz az államtitkár, aki a ennek apropóján gondolatait is megosztotta a kerékpáros közlekedésről.
Magyarországon 2010-ben 2,984 millió személyautó volt forgalomban, 2023-ban már 4,263 millió.
Ha csak a fővárosban megjelenő pluszautókat sorba állítanánk, az több mint ezer kilométer hosszú lenne. Ez a Budapest‒Hegyeshalom távolság hatszorosa, azaz mindkét sávot és a leállósávot oda-vissza meg lehet tölteni a 2010 óta többletként megjelenő autókból. Ezeknek az autóknak ennyi pluszhely kell Budapesten. Révész Máriusz szerint
Belefulladunk az autóinkba.
Az államtitkár Boris Johnson szavait idézte, aki szerint a kerékpározás öröme abban rejlik, hogy nem csak személyes hasznunkra válik, több millió embertársunk javát is szolgálja –
- kevesebb szennyezést és kevesebb zajt jelent mindannyiunknak,
- nagyobb forgalmat vonz az utcafronton működő üzletekbe,
- kevesebb autót jelent a közlekedési lámpánál előttünk álló kocsisorban.
Boris Johnson szerint London polgármestereként az egyik, amire a legbüszkébb volt, a világ élvonalába tartozó kerékpársávok megépítése volt
Dánia, Hollandia már ötven-hatvan évvel ezelőtt felismerte ezt.
Révész Máriusz feltette a kérdést: mikor élhető egy város?
- Ha az emberek otthon érzik magukat benne,
- biztonságos,
- tiszta a levegője,
- sétálhatnak benne
- és megvannak a megfelelő közösségi terei.
Koppenhága autóközpontú városból gyalogos-, kerékpáros-centrikus várossá vált, s ennek köszönhető, hogy évek óta Koppenhágát választják Európa legélhetőbb városának. Sőt, a felmérések szerint itt a legboldogabbak az emberek.
A dániai Aarhusban és a hollandiai Utrechtben a várost átszelő legforgalmasabb többsávos utat megszüntették, helyére széles csatornát építettek, a vízfolyás mellett végig kiülők, kávézók, éttermek találhatók.
New York ikonikus helyéről, a Time Square-ről kitiltották az autókat,
Párizsban a Szajna-partot átadták a gyalogosoknak és a kerékpárosoknak.
Prágában az autósforgalomtól elzárt területek nagysága többszöröse a budapestinek.
Milánótól Berlinig, Barcelonától Bécsen keresztül Ljubljanáig mindenhol a belvárosi autósforgalom visszaszorításán dolgoznak, és arra törekszenek, hogy a kisebb, öt kilométer alatti utakat gyalog, kerékpárral vagy rollerrel tegyék meg az emberek. Ahol forgalomcsillapított városrészeket alakítottak ki, mindenhol azt tapasztalják, hogy jelentősen nőtt a lakások értéke és az üzletek forgalma is.
Dániában, Hollandiában, Svédországban a nagyobb városokban kicsit ciki három-öt kilométeres útra autóval menni.
Összeszervezik a közösségi és a kerékpáros közlekedést. Utrechtben a pályaudvar mellett egy 12 ezer férőhelyes kerékpáros-mélygarázs van, emellett a közvetlen közelben még egyszer ennyi kerékpártároló található. Így a pályaudvar mellett 25 ezer kerékpárt lehet elhelyezni.
Az Egyesült Államok több nagyvárosa elindult ebbe az irányba, számosat közülük átépítettek.
