A svéd kormány 10 ezer koronás prémiumot fizet mindenkinek, aki fosszilis üzemanyaggal hajtott autót leselejtez, és ezzel egyidejűleg elektromos autót vásárol vagy lízingel.
A selejtezési díj ideiglenes, és csak a legkésőbb ez év augusztus 14-ig beérkezett kérelmekre vonatkozik. A kiutalt pénz visszakerül a kincstárba, ha nem használják fel.
Stockholm 250 millió koronát (több mint 9 milliárd forintot) fektetett be a prémiumba 2024-re, és ugyanennyit 2025-re, amelyből elvileg akár 50 ezer svéd részesülhetne.
Induláskor még minden nagyszerűnek tűnt:
„A selejtezési prémium fontos része a közlekedési szektor villamosításának ütemét növelő kormányzati munkának. A támogatás azt jelenti, hogy gyorsabban kivonhatjuk a fosszilis üzemanyaggal hajtott járműveket, és többen válthatnak elektromos járművekre. Gépjárműparkunk gyors átalakítása elengedhetetlen ahhoz, hogy Svédország 2045-re elérje a nettó nulla károsanyag-kibocsátást – mondta Romina Pourmokhtari svéd éghajlat- és környezetvédelmi miniszter a selejtezési díj tavalyi elindításakor.
Ám közben kiderült: a prémium iránti közérdeklődés nagyon alacsony. A tavalyi előirányzatokból mindössze 2,19 millió svéd koronát használtak fel – ez a költségvetés kevesebb mint 1 százaléka
– derül ki a Dagens Nyheter által a svéd Országos Lakás-, Építésügyi és Tervezési Tanácstól kért statisztikákból.
Úgy tűnik, idén sem lesz nagyobb az érdeklődés. Március 1-ig 1,15 millió svéd korona támogatást nyújtottak, ami a 2025-ös költségvetés 0,46 ezreléke.
Kevesebb mint hat hónap van hátra a prémium lejártáig, így mindössze 334-en vették igénybe a prémiumot, ez a töredéke annak az 50 ezernek, amelyen a költségvetés alapult.
Visszaestek az eladások
Ráadásul a selejtezési prémium klímaelőnyét az is megkérdőjelezi, hogy a leselejtezett autók amúgy is olyan többnyire használaton kívüli "roncsok" voltak, amelyeket nemigen vezettek tulajdonosaik.
A Svéd Közlekedési Hivatal új statisztikái ugyanakkor azt mutatják , hogy 2024-ben lelassult az elektromos autók eladása. A tisztán elektromos autók aránya az új eladások között a 2023-as 38 százalékról 2024-re 32 százalékra esett vissza. Eközben a közúti forgalomból származó károsanyag-kibocsátás 18 százalékkal nőtt a skandináv országban.
