Az euróövezet éves inflációja 2025 januárjában 2,5 százalékra rúgott, szemben a 2024 decemberi 2,4 százalékos adattal – erre derült fény az Eurostat hétfőn publikált gyorsbecsléséből. Helyezzük kontextusba a számokat!
Ez azt jelenti, hogy egy parányit gyorsult a fogyasztói árak emelkedésének üteme, és egyúttal ez hat hónapja a legmagasabb érték.
Az Európai Unió statisztikai hivatala által közölt adatsorból kitűnik, mely termékcsoportok milyen arányban drágultak éves bázison.
Nem jó, de nem is tragikus a 2,5 százalék sem
Az euróövezeti infláció fő összetevőit tekintve januárban
- a szolgáltatások éves inflációs rátája a legmagasabb, ez 3,9 százalék, szemben a decemberi 4 százalékkal,
- ezt követi az élelmiszer, az alkohol és a dohányáru, ezek köre 2,3 százalék a decemberi 2,6 százalék után,
- az energia drágulása 1,8 százalék,a decemberi 0,1 százalékot követően és
- a nem energiaipari termékeknél pedig az arány 0,5 százalék maradt, akárcsak a tavalyi év záró hónapjában.
A közös európai valutával fizető országok vonatkozásában a piac előzetesen a fogyasztói árak decemberivel megegyező mértékű éves emelkedését várta januárra is. Ám az is igaz, hogy
a maginflációs ráta, amely nem tartalmazza a volatilis élelmiszer- és energiaárakat, az ötödik egymást követő hónapban változatlanul 2,7 százalékon maradt.
Ez utóbbi némileg meghaladja a 2,6 százalékos piaci előrejelzést, de ezzel együtt is 2022 eleje óta a legalacsonyabb szintet jelenti.
A múlt év utolsó negyedévére tekintve: szintén az Eurostat korábbi adatközléséből derült ki, hogy több egymást követő hónapban is emelkedett az euróövezeti infláció, miután az novemberben még csupán 2,2 százalékra (előzetesen 2,3), októberben pedig kereken 2 százalékra rúgott.
Mindeközben az Európai Unióban az éves inflációt decemberben 2,7 százalékra mérték, a novemberi 2,5, illetve az októberi 2,3 százalék után.
Avagy látható, hogy az eurózónabeli és az uniós áremelkedési trendvonal többé-kevésbé szorosan követi egymást, míg Magyarország érezhetően magasabb drágulási ívet ír le.
Hogy vizsgázik a magyar inflációs ráta?
Most pedig hasonlítsuk össze a fentieket a hazai adatokkal!
Noha az előzetesen várt stagnálás helyett kissé gyorsult az eurózóna inflációja, még így is
az eurót használó tagállamokban durván feleannyira drágultak a termékek, mint amekkora az idehaza mért drágulási mutató lett.
Bár a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) januári inflációs számaira még néhány napot várni kell, az már most látszik, hogy decemberben Magyarországon a KSH szerint 4,6, míg az Eurostat szerint ennél valamivel vaskosabb, 4,8 százalék volt a drágulás üteme.
A magyar statisztikai hivatal esetében tehát valamivel megengedőbb számítási módszertant feltételezhetünk, míg az uniós intézmény kicsit szigorúbb becslésekkel operál.
De még a kedvezőbb magyarországi adatsort elnézve is látható, hogy fokozottabban gyorsul a fogyasztóiár-index idehaza, mint az EU magországaiban.
[DIAGRAM-8]
Hazánkban 2024 egészében a fogyasztói árak éves szintje átlagosan 3,7 százalék lett, ennyivel haladta meg az egy évvel korábbi értéket az infláció.
Havi bontást nézve: míg decemberben 4,6 százalékkal, addig novemberben 3,7, októberben pedig 3,2 százalékkal szöktek feljebb az átlagos fogyasztói árak Magyarországon.
Azt pedig nem kell különösebben ragozni, hogy az egyes EU-tagállamok rangsorában csupán Romániában mért az Eurostat pesszimistább helyzetet az infláció terén, mint nálunk.
Azaz a magyar fogyasztóiár-növekményről szóló adat az utolsó előtti helyezésre volt elég, már ami a decemberi inflációs versenyt illeti. Közvetlenül előttünk Horvátország áll, miközben a legkevésbé drága országokat, vagyis az élmezőnyt Írország, Olaszország és Svédország adja.
Mindezzel együtt kevéssé tűnik pozitív előjelnek, hogy a hazai maginfláció decemberben 4,7 százalékra ugrott.
Mekkora infláció várható az idei évre?
Azt a fenti adatok is bizonyítják, hogy mérnöki pontosságot ugyan az elemzői várakozások sem garantálnak, mégis fontos a jövőbeli drágulási sebesség lehetséges alakulását felmérni.
Előretekintve, szakértők úgy vélik, az infláció januárban éves szinten a decemberihez hasonló szinten lehet majd. Ezt követően azonban az éves index újra csökkenhet, márciusra pedig ismét a toleranciasávba, azaz 4 százalék alá eshet vissza. De a lényeg, hogy véleményük szerint
2025-ben összességében a toleranciasáv teteje körül alakulhat az éves átlagos infláció.
A derűlátóbb Nemzetgazdasági Minisztérium nemrégiben úgy reagált az év végén debütált áremelkedési adatokra, hogy majd 2025-re 3,2 százalékos szintre kívánják mérsékelni az egész éves inflációt.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) prognózisa sávos becslésbe bocsátkozott: eszerint az infláció átmeneti emelkedése várhatóan 2025 januárjában folytatódik, azonban a dezinflációs trend ezt követően újraindul. A jegybankban úgy látják,
az infláció 2025-re a legjobb esetben 3,3 százalék, a legrosszabb forgatókönyv szerint 4,1 százalék lehet, ami romló kilátás az előző negyedévi 2,7–3,6 százalékos tartomány előrejelzéséhez képest.
Azt is hozzáillesztették a képhez, hogy a lakossági inflációs várakozások július óta emelkedő tendenciát mutatnak.
Az Európai Bizottság novemberi előrejelzése nyomán 2025-ben éves átlagban 3,6 százalékos infláció várható Magyarországon. Az OECD decemberi előrejelzései szerint a fogyasztói árak idén 3,3 százalékkal nőhetnek a Kárpát-medence közepén.
Mindebből kiolvasható, hogy bár Magyarországon szép kilátás mutatkozhat az infláció megszelídítésére, ám még a legóvatosabb becslések is összességében majd' egy százalékponttal borúsabb prognózist várnak, mint amennyi az eurózóna legfrissebb, 2,5 százalékos inflációs rátája.
