Tovább fokozná az Európai Parlament Ukrajna támogatását. Az Index – az Európai Parlament csütörtöki plenáris ülésén elfogadott állásfoglaláshoz köthető – dokumentum alapján arról ír, hogy minden uniós tagállamnak évente legalább a GDP-je 0,25 százalékának megfelelő katonai támogatást kellene nyújtania Ukrajnának, ami Magyarország esetén – a lap számításai szerint – mintegy 200 milliárd forintos kiadást jelent.
Egy másik pont szerint az oroszok elleni szankciókat kiterjesztenék a gázra és az atomenergiára is, amely súlyosan érintené Magyarország energiabiztonságát. „Szorgalmazza az orosz fosszilis tüzelőanyagok és cseppfolyósított földgáz EU-ba történő behozatalára vonatkozó teljes embargó bevezetését (…) meg kell szüntetni az Oroszországgal az atomenergia-ágazatban folytatott együttműködést.”
Erre vonatkozó rész található a 16. pontban is az Index szerint, amely „felhívja az uniós intézményeket és a tagállamokat, hogy aktívan járuljanak hozzá a szankciók egységességének fenntartásához, és mielőbb fogadják el a 15. szankciócsomagot”. (Magyarország idén 6,7 milliárd köbméter orosz gázt kap, jövőre pedig olyan mennyiséget fogunk vásárolni, amely a Török Áramlat vezeték teljes kapacitását kihasználja – a szerk.)
Bedobtuk a pénzt a perselybe, de ezzel is baj van...
A dokumentum szerint arra is felszólították a tagállamokat, hogy gyakoroljanak nyomást Magyarországra, hogy az ne blokkolja az Európai Békekeretet, és az újonnan létrehozott, Ukrajnát támogató alapot.
Emlékezetes, a magyar miniszterelnök kormányhatározatban döntött arról, hogy megemeli az Európai Békekeret hazánkra vonatkozó befizetéseit.
Így változtak a 2023-2027 közötti időszakban szükséges források:
- 2024: 7,7 millió euró helyett 32,1 millió euró,
- 2025: 8,5 millió euró helyett 28 millió euró,
- 2026: 8,7 millió euró helyett 28,5 millió euró,
- 2027: 10 millió euró helyett 29,2 millió euró.
Ez azt is jelenti, hogy idén (mai árfolyamon számolva) több mint 12,5 milliárd forintot fordít a Békekeretre a kormányzat.
Mi az a Békekeret?
A Tanács 2021. március 22-én határozatot fogadott el az Európai Békekeret létrehozásáról. A megfogalmazók szerint ez egy olyan eszköz, amelynek célja, hogy az Uniót fokozottan képessé tegye:
- a konfliktusok megelőzésére
- a béke építésére és megőrzésére
- a nemzetközi biztonság és stabilitás megerősítésére.
Az intézkedések magukban foglalhatják a következők biztosítását:
- katonai és védelmi vonatkozású felszerelések
- infrastruktúra
- technikai támogatás.
Az Európai Békekeret egy több mint 17 milliárd euró értékű, hétéves időszakra (2021–2027) szóló, az uniós költségvetésen kívül finanszírozott alap, amely egyetlen mechanizmuson keresztül nyújt finanszírozást a közös kül- és biztonságpolitika (KKBP) keretébe tartozó, katonai és védelmi vonatkozású összes fellépéshez. A Tanács 2023 márciusában (2,29 milliárd euróval), 2023 júniusában (4,06 milliárd euróval) és 2024 márciusában (5 milliárd euróval) megemelte a pénzügyi felső határt. A 2024. márciusi kiegészítés az Európai Békekereten belül célzottan létrehozott alap, az Ukrajnát támogató alap.
A tagállami hozzájárulások meghatározása a bruttó nemzeti jövedelmen (GNI) alapuló felosztási kulcs szerint történik.
