Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A kormányzat honlapján került társadalmi egyeztetésre egy miniszteri rendelet a Türk Befektetési Alap által kibocsátott és kibocsátásra kerülő magyar állami tulajdonú részjegyek tulajdonosi joggyakorlójának kijelöléséről.
Ebben Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter az állami vagyonról szóló törvényre hivatkozva elrendelte, hogy Magyarország csatlakozásával a 10 000 db (tízezer darab) 50 000 USD (ötvenezer USA dollár) névértékű részjegyből álló jegyzett tőkével induló Türk Befektetési Alap részére (a továbbiakban: Alap) a magyar állam által vállalt hozzájárulást megtestesítő 2000 db (kétezer darab) 50 000 USD névértékű, névre szóló - az Alap tagállamainak részjegyeivel azonos jogot biztosító -, állami tulajdonban álló, valamint állami tulajdonba kerülő ideiglenes részjegyek és részjegyek feletti tulajdonosi jogok és kötelezettségek összességének gyakorlására az Alap jogutód nélküli megszűnéséig vagy Magyarország Alapból történő kilépéséig a Nemzetgazdasági Minisztériumot jelölöm ki.
Az egyelőre az még nem derült ki, hogy ebből a több mint 36,5 milliárd forintos befektetéssel (a jegyzett tőke egyötödével) mire megy a Nemzetgazdasági Minisztérium, illetve a Türk Tanács. Orbán Viktor miniszterelnök a nyáron elkezdett békemissziója során vett részt idén júliusban a Türk Államok Szervezetének informális csúcstalálkozóján. Konkrétumok nem igazán derültek ki, ám Joseph Borrell, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője így is kiakadt, és egyből leszögezte: Magyarország nem kapott felhatalmazást az EU Tanácsától a Türk Államok Szervezetével való kapcsolatok előmozdítására.
A magyar kormányfő legutóbb tavaly nyáron beszélt az Országgyűlés előtt a Türk Tanácsról. Akkor úgy fogalmazott,
Kelet és azon belül a türk világ súlya, szerepe nőni fog Európa számára, lassan és biztosan megkerülhetetlenné válik. A magyar kormány ennek régóta tudatában van. A krími orosz–ukrán konfliktus rendezése érdekében tető alá hozott minszki megállapodás törékenysége számomra kezdetektől fogva nyilvánvaló volt. Láttuk, ha Ukrajna nem adja fel a NATO-hoz való csatalakozás szándékát, csak idő kérdése, és újabb konfliktussal kell számolnunk, amely az Oroszországból érkező energiaszállításokat is veszélybe sodorja majd. Ezért közép-ázsiai kapcsolatainkat jó előre stratégiai és baráti szintre emeltük, 2018-ban megfigyelőként csatlakoztunk a Türk Tanács politikai és gazdasági közösségéhez is.
Varga Mihály pénzügyminiszter viszont idén májusban konkrétumokról is beszámolt, amikor közölte, az Üzbegisztánba irányuló magyar export 12 százalékkal erősödött 2023-ban, meghaladta a 90 millió dollárt, a gyógyszerészeti termékek mellett a Magyarországon gyártott járművekre is erős a kereslet. A magyar tárcavezető ehhez hozzátette, az Óbudai Egyetem részvételével valósul meg Üzbegisztán első innovációs és tudományos parkja.
Egyébként Orbán Viktor tegnapi brüsszeli meghallgatásán (a csihi-puhin) az egyik fő téma a magyar kormányzat által felvázolt úgynevezett gazdasági semlegesség volt, ami az Európai Bizottság szerint épp azért problémás, mert így Magyarország az olyan államokkal is kereskedik, mint amilyenek a türk világ képviselői.
