Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A Budapesti Corvinus Egyetem kutatói egy tanulmányban azt vizsgálták meg, hogy a chipsadó 2011-es bevezetése óta hogyan változtak a hazai fogyasztási szokások.
A kutatók többek között arra a következtetésre jutottak, hogy bár az egészségtelen élelmiszerekre kivetett népegészségügyi termékadó eleinte csökkentette a fogyasztást, azonban ezt idővel ellensúlyozta, hogy a táplálkozási szokások és az élelmiszerkörnyezet nem változott, az elkölthető jövedelem pedig nőtt.
A Pénzügyminisztérium úgy reagált a kutatás megállapításaira, hogy 2011-ben azért hozták létre a népegészségügyi termékadót, hogy az egészségügyi kockázatot jelentő élelmiszerek fogyasztását mérsékelje, az ebből befolyó adóbevételeket pedig teljes egészében egészségügyi célokra fordítsák.
A minisztérium szerint az intézkedés bevált, mivel a
bevezetése óta a chipsadóból 550 milliárd forint bevétel érkezett az Egészségbiztosítási Alapba, csak idén pedig további 90 milliárd forint folyhat be. Azok, akik a népegészségügyi termékadót támadják, több száz milliárd forintnyi bevételt vonnának el az egészségügytől.
Arra is emlékeztettek, hogy 2010 óta 40 százalékkal nőtt Magyarországon a kiskereskedelmi forgalom, tehát az elmúlt évtized növekvő gazdasági teljesítményének, a magasabb foglalkoztatásnak és az emelkedő reálbéreknek köszönhetően minden termékből többet fogyaszthattak a családok.
A Pénzügyminisztérium posztja szerint az adó bevezetését követően az egészségügyi kockázatot jelentő termékek fogyasztása visszaesett, növekedés csak évekkel később volt tapasztalható.
„A chipsadó bevezetése nélkül tehát nemcsak kevesebb bevétele lenne az egészségügynek, hanem mára még több egészségtelen termék fogyna a boltokból” – írták.
A kutatás szerzői azt is felrótták a törvényalkotónak, hogy az egészségtelen élelmiszerek megadóztatása a társadalmi egyenlőtlenségeket is növeli. Berezvai Zombor, a Corvinus kutatója szerint „az alacsonyabb jövedelműeket sokkal érzékenyebben érinti a drágulás, számukra hátrányosak is lehetnek az ilyen intézkedések, ráadásul jövedelmük nagyobb hányadát vonja el az adó, mint a gazdagabb háztartásokénak”.
