A Virginia Tech tanulmánya szerint a leggyakrabban azokból a vadon élő fajokból mutatták ki a koronavírust, amelyek népszerű túraútvonalak vagy nagy forgalmú utak mentén élnek. Ebből arra lehet következtetni, hogy az emberek terjesztették el körükben a betegséget – számolt be a Magyar Mezőgazdaság.
A vadonban szabadon cirkuláló koronavírusban így könnyen létrejöhetnek veszélyesebb és könnyebben terjedő mutációk, amelyekre új vakcinát kifejleszteni igen nagy kihívás lenne.
E miatt nincs szükség további óvintézkedésekre, például vadászat vagy túrázás közben.
A kutatók 23 gyakori Virginia államban élő fajban mutattak ki mind aktív fertőzéseket, mind korábbi fertőzésre utaló antitesteket.
Egy oposszumból származó vírusminta pedig olyan mutációkat tartalmazott, amely a tudomány számára új volt.
A szakemberek arra is rámutattak, hogy a mutációkat nem szabad félvállról venni. Monitorozni szükséges azok terjedését, és esetleges újabbak felbukkanását.
Emellett további kutatásokat tartanak szükségesek ahhoz is, hogy kiderüljön: pontosan hogyan terjed a koronavírus emberről vadonélő állatokra, illetve egyes fajokon belül, valamint azok közt.
A kutatók nem biztosak benne, hogy pontosan hogyan terjed a betegség emberről állatra. Az egyik lehetőség a szennyvíz, de a Virginia Tech tudósai úgy vélik, hogy a hulladéktárolók és az eldobott ételek is lehetséges források.
Különösen az amerikai egér, az északi oposszum, a mosómedve, az erdei mormota, a floridai üregi nyúl, és egy amerikai denevérfaj (Lasiurus borealis) populációiból mutattak ki jelentős mennyiségű fertőzést.
Egyelőre nincs bizonyíték arra, hogy a vadon élő állatokban lévő betegség embert fertőzött volna vissza.
