BUX 137625.54 -0,56 %
OTP 43980 -1,94 %
Promo app

Töltse le az Economx appot!

Letöltés

Leáll az építőipar Németországban, magyar érintettek is vannak

Újra fellángolt a sztrájkhangulat a németeknél, ahol ezúttal a mélyrepülésből éppen csak felkapaszkodó építőiparban következik országos leállás. A telekom szektorban is lázadoznak a dolgozók.

2024. május 13. hétfő, 13:57

Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!

Nyomot hagyhat a gyengélkedő német ipari termelés negyedéves eredményein, hogy legújabban országos építkezési sztrájkot hirdettek az ország második legnagyobb tartományában, Alsó-Szászországban. 

Ezzel hétfőtől napokra leállnak az útépítések, a folyamatban lévő, nagy beruházások az északnyugati régióban, ahol a magánmegrendeléseket, például a családi házak, lakások építését sem teljesítik az egységesen tiltakozó munkavállalók.

Az ágazatban 17 év után idén újra elhatározott, drasztikus lépés hátterében a mintegy 930 ezer építőipari dolgozót érintő, kollektív bértárgyalások összeomlása áll. 

Ezért a nyomásgyakorlás érdekében az Építőipari-Agrár-Környezetvédelmi Ipari Szakszervezet (IG BAU) nem csak ebben az országrészben, hanem egész Németországban elrendelte a munkálatok szakaszos leállítását. Ennek első lépése a hannoveri központú Alsó-Szászországban hét elején kezdődött sztrájk, amit a következő napokban más régiókra is kiterjesztenek.

Lebénulnak az autópályák, állnak a házépítések 

Most sztrájk van, méghozzá tömegesen – közölte hétfőn Robert Feiger, az IG BAU vezetője.

A Weltnek jelezte, hogy ez azt jelenti: megbénítják az összes építkezést, amire a szakszervezet szerint a munkaadók kényszerítik őket, ezért most az is rajtuk fog múlni, hogy az állami és lakossági megrendeléseket tudják-e teljesíteni és például lesznek-e torlódások a szünetelő autópályaépítések miatt.

A sztrájkok késedelmet okoznak az építkezéseken, ezáltal gazdasági károkat okoznak, amelyek mértékét nehéz előre megjósolni – erősítette meg munkaadói oldalról Uwe Nostitz, a Német Építőipari Központi Szövetség alelnöke, aki szerint különösen a mostani, nehéz gazdasági időkben a munkabeszüntetés hatalmas gondokat okoz, ezért törekedni kell a gyors megoldásra. 

Magyarok is részt vesznek az akcióban

A napilap azt is kiderítette, hogy a csaknem egymillió építőipari dolgozó bérezéséről szóló vitában lényegében a munkaadók lőttek öngólt, mert a több körös tárgyalások során mostanra kialkudott, 500 helyett 250 eurós fizetésemelések életbe lépését végül megakadályozták.

Ez olaj volt a tűzre, mert a szakszervezet most ismét az eredeti, félezer eurós átalányemelést követeli, amire egyes cégek különutas megállapodásokat kötnének, hogy ne kerüljenek kutyaszorítóba az országos leállás miatt, amire utoljára 2002-ben volt példa az építőiparban.

Az építőipar Németország egyik legnagyobb munkaadó területe, amely nemcsak a németeknek ad munkát, hanem a külföldről, például Magyarországról érkezett munkavállalókat is nagy számban foglalkoztatja

A szektor 2023-ban mintegy 162 milliárd eurós árbevételt ért el, ezzel a német gazdaság egyik fontos pillérének számít, amely az ingatlanpiaci fellendülés idején évekig támogatta a növekedést, mára azonban a lakásépítés válsága miatt alapvetően problémás területté vált. 

Sztrájkolnak a Telekom ügyfélszolgálatán
A folyamatban lévő kollektív tárgyalási bérvitában a Deutsche Telekomnál is bekeményített a Verdi szakszervezet, amely vasárnaptól országszerte figyelmeztető sztrájkot hirdetett a vállalat németországi ügyfélszolgálatain. Közlésük szerint a telekommunikációs szektorban általuk képviselt 70 ezer munkavállaló számára 12 százalékos, de legalább havi 400 eurós keresetemelést követelnek, szemben a Telekom eddigi ajánlatával, amely szerint októbertől minden fizetést fix összeggel, havi 150 euróval kell emelni, emellé dolgozónként 2000 eurós, adómentes inflációs kompenzációt fizetnének. 
Thurzó Katalin
Thurzó Katalin
Szerkesztő
A versenyszférában és a szakmai diplomáciában töltött egy évtized után, ahol leginkább a turizmus, vendéglátás, kereskedelem, illetve vállalkozási és érdekképviseleti területeken tevékenykedett íróként, kommunikációs tanácsadóként, a hagyományos print újságírás felé vette az irányt. 2006-tól 2022-ig a Magyar Nemzet polgári napilapnál volt szakújságíró, szerkesztő, főmunkatárs, és a gazdasági stratégiai területek kapcsolattartója. Ezt követően újra szabadúszó kommunikációs szakértőként működik versenypiaci és szervezeti szereplőknél. 2023-tól az Economx portál munkatársa, ahol a gazdasági, közéleti témák mellett külpolitikai és külgazdasági írásokat jegyez. Fókusztémái az EU-s, azon belül is a nyugat-európai területek eseményei Magyarország vetületében.

Ez is érdekelhet