Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A Varga Mihály vezette tárca nyilvánosságra hozta az államháztartás központi alrendszerének március végi helyzetéről szóló gyorstájékoztatót. Eszerint
március végéig az államháztartás központi alrendszere 2321,4 milliárd forintos hiánnyal zárt.
Ezen belül
- a központi költségvetés 2338,3 milliárd forintos hiányt,
- az elkülönített állami pénzalapok 78,6 milliárd forintos többletet,
- a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai pedig 61,7 milliárd forintos
hiányt mutattak.
Február végén 1703,9 milliárd forint volt a központi alrendszer hiánya, míg a központi költségvetés 1759,5 milliárd forintos mínusznál járt.
A 2024-es előirányzat hiány 2514,7 milliárd forint volt, ami azt jelenti, hogy ezt már gyakorlatilag el is érte a pénzügyi kormányzat. Igaz, a múlt héten új hiánytervet mutattak be, amelyben a deficitet 3982 milliárd forintban határozták meg.
Még a tavalyinál is rosszabb a helyzet
Az viszont aggasztóbb, hogy tavaly ilyenkor, tehát március végén mindössze 2089,6 milliárd forint volt az államháztartási deficit, míg a költségvetési hiány 2019 milliárd forint. Tehát idén már az első három hónapban nagyobb hiányt generált a magyar gazdaság, mint a 2023-as esztendő első negyedévében.
A Pénzügyminisztérium gyorsjelentéséből az is kiderült, hogy mivel az egyes Prémium Magyar Állampapír (PMÁP) sorozatok kamatfizetési időpontja az első negyedévben esedékes, a lakosságnak kifizetett kamatkiadások jelentős növekedést mutattak márciusban is, ezért a kamatkiadásokra fordított kifizetések összege március végéig 1241,3 milliárd forint volt, 604,0 milliárd forinttal magasabb az előző évi azonos időszakánál.
Márciusban ismét meghaladták az egy évvel korábbi kifizetést a nyugellátásokra és a gyógyító-megelőző ellátásra fordított összegek is. Nyugellátásokra 1895,7 milliárd forintot, míg a gyógyító-megelőző ellátásra 588,9 milliárd forintot fordítottak március végéig.
A rezsivédelemmel és közüzemi szolgáltatások támogatásával kapcsolatos kiadások március végéig 461,3 milliárd forintot tettek ki.
Nemzetközi nyomás alatt nő a magyar hiány
A kedvezőtlen külső gazdasági hatások nagy nyomást gyakorolnak a költségvetésre is. A büdzsé azonban a rendkívüli kiadások mellett is biztosítja a gazdaság újraindításához szükséges forrásokat, miközben a nyugdíjak és a családtámogatások védelméhez, valamint a rezsicsökkentés fenntartásához szükséges fedezetet is garantálja. A kormány elkötelezett a hiány és az adósság csökkentése mellett. A fenntartható gazdasági növekedés érdekében a kormány a következő években 3 százalék alá csökkenti a költségvetési hiányt. Így a hiány mértéke az idei évben 4,5 százalék, jövőre 3,7 százalék, 2026-ban pedig 2,9 százalék lehet - írta tájékoztatójában a PM.
