Az elmúlt évek eseményei rávilágítottak, hogy a gazdasági szereplők jövőbe vetett bizalma vagy éppen bizonytalansága jelentős hatással bír az egyes országok teljesítményére.
A gyorsan változó gazdasági környezetben az üzleti döntések és stratégiák hatékonysága, időtállósága kérdésessé vált. Emiatt is kiemelten fontos, hogy képesek legyünk mérni a gazdasági bizonytalanságot, és megérteni, milyen hatást gyakorol a gazdasági teljesítményre.
– világított rá Purczeld Eszter. A Makronóm Intézet vezető elemzője elmondta, hogy a gazdasági helyzet és bizonytalanság mérésére gyakran bizalmi indikátorokat használnak az elemzők. Ennek követésére a Makronóm Intézetnél egy bizalmi hőtérképet készítettek, amely számos nemzetközi szervezet (Eurostat, OECD) adatait, valamint gazdaságkutatók bizalmi indikátorait tartalmazza. Ezek a mutatók jellemzően kérdőíves felmérések eredményei.
Kép: Makronóm Intézet
Fotó: Economx / economx
„Célunk a meglévő eszköztár bővítése volt egy nemzetközi módszertan alapján készített, nagy frekvenciájú adatokat használó index létrehozásával, amely a gyors döntéshozatalt támogatja” – válaszolta a szakértő arra a kérdésünkre, hogy milyen céllal hozták létre az indexet.
Elmagyarázta, hogy az EPU index a gazdaság (economy – E), a szakpolitika (policy – P) és a bizonytalanság (uncertainty – U) területeire fókuszál, mégpedig úgy, hogy a területekhez kapcsolódó kulcsszavak és kifejezések együttes előfordulását keresi a kiválasztott médiumok cikkeiben. Amennyiben mindhárom területről található legalább egy szó vagy kifejezés a vizsgált cikkben, akkor a módszertan alapján az adott cikk a gazdasági bizonytalanságról szól.
Ezeknek a cikkeknek a számát az adott médium által publikált összes gazdasági cikk számához viszonyítják, majd a kapott értékeket statisztikai módszerekkel aggregálják a kiválasztott sajtóorgánumok esetében, létrehozva a gazdasági bizonytalanságot mérő EPU indexet.
Az EPU indexet 2016-ban publikálták először az amerikai gazdaságra vonatkozóan Scott R. Baker, Nicholas Bloom és Steven J. Davis kutatók a Quarterly Journal of Economics
folyóiratban. Az amerikai index megjelenését követően bővült az indexet fejlesztő országok köre, és immár Magyaroroszágon kívül 30 országra vonatkozóan áll rendelkezésre.
A gazdasági bizonytalanság alakulása Magyarországon
Az eredmények azt mutatják, hogy a magyarországi EPU index a gazdaságra jelentős hatással lévő események alkalmával megugrott, legutóbb ez az orosz–ukrán háború kirobbanásának idején volt megfigyelhető. Mindemellett az EPU index kiugró értéket mutatott a 2008-as pénzügyi, a 2011-es európai adósságválság, valamint a koronavírus magyarországi kitörésekor is. Megfigyelhető az is, hogy a jelentős események számos más országban is befolyásolták a gazdasági bizonytalanság alakulását.
A szakértő szerint ezért is alkalmas az EPU index a gyors döntéshozatal támogatására. Hazánkra vonatkozóan a Makronóm Intézet megállapította, hogy az év elején ismét csökkent a bizonytalanság mértéke a gazdaságban. Az üzleti szereplők optimistább várakozásokkal tekintenek a 2024-es évre, mint a megelőzőre. Az intézet makrogazdasági előrejelzése alapján bőven van ok a bizakodásra. A bizonytalanságot gerjesztő tényezők közül kiemelték a német gazdaság teljesítményét és a tengeri szállítmányozással összefüggő kockázatokat.
Az EPU index értéke és a tényleges gazdasági teljesítmény között tehát szoros kapcsolat áll fenn.
Kép: Makronóm Intézet
Fotó: Economx / economx
Az EPU indexet széles körben alkalmazzák
Az EPU index felhasználási köre rendkívül széles, magában foglalja a gazdasági és pénzügyi elemzéseket, előrejelzéseket. Gyakran alkalmazzák „early warning” indikátorként, amely hasznos eszközként funkcionál a bizonytalansági sokkok által okozott kockázatok gyors azonosításában és mérséklésében.
A szakértő szerint a gazdasági bizonytalanság hatásainak beépítése a makrogazdasági elemzésekbe segíthet pontosabb előrejelzéseket készíteni. Ökonometriai modelleket alkalmazva kimutatható, hogy egy bizonytalansági sokknak milyen mértékű és mennyi ideig tartó hatása van egy gazdaság teljesítményére.
– világított rá Purczeld Eszter. A
kutatás keretében azt is megvizsgálták, hogy az EPU index által mért bizonytalansági sokkoknak milyen hatása van 29 hazai makrogazdasági, pénzügyi és bizalmi indikátor teljesítményére. Az eredmények azt mutatják, hogy a gazdasági bizonytalanság egységnyi növekedése szignifikánsan befolyásolja a kiskereskedelem, az ipar, valamint az infláció alakulását rövid és középtávon.A szakértő kifejtette, hogy
a kutatás empirikus bizonyítékot nyújt a szakpolitikai döntéshozók, kutatók és elemzők részére, bemutatva azt, hogy a Magyarországra kifejlesztett EPU index által mérhető a gazdasági bizonytalanság és annak hatása a hazai gazdaság teljesítményére. A magyarországi EPU index havonta frissülői adatait 2024 februárjától a Makronóm Intézet Gazdasági monitor elemzésében mutatják be.
Egy 2021-ben publikált tanulmány erős korrelációt talált az Európai Unió tagállamainak EPU indexei között, ami arra utal, hogy a bizonytalansági sokkhatásoknak tovagyűrűző hatásai vannak az egyes országok között.
Előrejelezhető akár egy recessziós időszak kezdete, amelynek következtében hetekkel, hónapokkal hamarabb lehet szakpolitikai döntéseket hozni a recesszió elkerülése, enyhítése érdekében
Korábbi cikkünkben bemutattuk, hogyan gyűrűzik át a német gazdaság gyengélkedése Magyarországra is. Az elemzést
ide kattintva olvashatja.
