Az uniós források csereberéjében a Lázár János közlekedési
miniszterrel folytatott bérlet-tárgyalásokon állapodott meg a főáros. A minisztérium a HÉV járműcsere programot mindenképpen
uniós forrásból valósítaná meg, és eredetileg a helyreállítási alapot (RRF)
használta volna erre – írta meg a Népszava.
Az RRF Brüsszel által már elfogadott tervében eredetileg 289 milliárd forint
értékben, száz százalékos támogatású projektként szerepelt az 56 kilométer
hosszú budapesti és környéki HÉV vasútvonal korszerűsítése és
kapacitásbővítése. A fenntartható zöld közlekedésre megítélt források több mint
felét költötte volna erre az Orbán-kormány.
A főváros 172 milliárd forintot költhet az elkövetkező években közlekedési projektekre uniós forrásból, míg az állam által tervezett elővárosi és budapesti közlekedési beruházásokra fordítható keret ennek a többszöröse, eléri az ezer milliárd forintot.
A kormány unióval vívott harcai miatt azonban csak lassan nyílnak
meg az uniós pénzcsapok.
2024-ben 920 millió eurót kaphat Magyarország a
helyreállítási alapból két részletben az uniós hitellel immáron 10,4 milliárd
eurós keretből, de a helyreállítási alap nagyobbik hányada továbbra is zár alatt
van, mivel Magyarország nem teljesíti a jogállamiság tiszteletben tartásával és
a korrupció megszüntetésével kapcsolatos 27 feltételt.
Csakhogy a jelenlegi szabályok szerint a pénz csak 2026 augusztusáig érhető el. Márpedig a HÉV-járműcsere addig nem bonyolítható le.
A MÁV által 2021-ben kiírt járműbeszerzési tendert –
állítólag orosz nyomásra – eredménytelennek nyilvánították és azóta se
hirdettek újat. A legalacsonyabb ár – a teljes volument forintra átszámolva –
200 milliárd forint volt, ami csaknem 30 százalékkal haladta meg az előzetesen
becsült bekerülési értéket és ezt sokallta kormány.
A MÁV az idén már ritkította a járatokat, mert nincs
elegendő jármű, amit forgalomba tud állítani.
Egyelőre a tendert se írták ki, holott ennek lebonyolítása legalább
egy év, miközben a speciális vasúti
járművek gyártási ideje 5-6 év is lehet. Így az RRF reménytelen, de a 2027-ben
záruló uniós pénzügyi ciklusból még lehet erre fordítani.
Lázárék ezért kitalálták, hogy a 2021-2027 közötti uniós pénzügyi ciklus IKOP Plusz alapjának terhére valósítanák meg a beruházást.
Csakhogy ennek a projektlistáját már korábban jóváhagyták Brüsszelben, módosítani pedig csak a fővárosi önkormányzat hozzájárulásával
lehetséges.
A projekt-cserére már a bérlet-krízis előtt javaslatot tett
Navracsics Tibor közigazgatási és területfejlesztési miniszter Budapest
főpolgármesterének, aki nem zárkózott el ettől. A bérletek kölcsönös
elfogadásáról szóló tárgyaláson pedig meg is egyezett ebben Lázár János és Karácsony Gergely.
A HÉV járműcsere és infrastruktúra fejlesztés átkerülne a később záruló IKOP program projektei közé, míg onnan a helyreállítási alap fejlesztései közé sorolnák át a fővárosi villamosbeszerzéseket, valamint a villamos és troli hálózatbővítéseket
– válaszolta a Népszava kérdésére Kiss
Ambrus főpolgármester-helyettes.
- A 2022 októberében már megrendelt 20 rövid villamos, illetve
a most megrendelt további 31 villamos 2024.
szeptember végétől áll majd fokozatosan forgalomba, az utolsó villamos átadási
határideje 2026. augusztus 31. A főváros 54 milliárd forint Európai Uniós forrásból vásárolja meg a járműveket. - Ezenfelül 23 milliárd forintból fejlesztenék a
villamos-infrastruktúrát is, illetve további 10 milliárdot a most vásárolt új
trolibuszok által használt hálózat fejlesztésére költene a főváros. A projektek
megfelelően elő vannak készítve, így a 2026-os RRF határidő előtt befejezhetőek
– magyarázta Kiss Ambrus, szerinte ezzel együtt a cseréhez minél előbb, de legalább március
végéig alá kell írni a támogatási szerződéseket.
A főváros azt is kikötötte, hogy a cserével érintett
projektek műszaki tartalma nem csökkenhet, ahogy a támogatás intenzitása sem,
vagyis az, hogy a teljes költség hány százalékát fizeti az unió.
