BUX 131756.62 0,52 %
OTP 41630 1,61 %
Promo app

Töltse le az Economx appot!

Letöltés

Szemünk előtt a lakhatási gondok megoldása, mégsem lépünk

Luxus lett a lakhatás, elszálltak az albérletárak, idegesek a bérbeadók és a bérlők is. Tavaly a fővárosban az év első öt és fél hónapjában tíz, a legnagyobb vidéki városokban 38 százalékkal emelkedett a téglalakások átlagos havi bérleti díja a 2022-es adatokhoz képest. A megoldás pedig ott lóg a szemünk előtt, mégsem lépjük meg. Globálisan az irodaépületek átalakítás jelenthetne kiutat a lakhatási válságból.

2024. január 29. hétfő, 09:02

A múlt év utolsó hónapjában havi összevetésben csökkentek az országos és a budapesti átlagos albérletárak, ám a január első két hetében Budapesten drágulás látható a kínálati piacon. Tavaly decemberben országosan 13, Budapesten 12 százalékos volt a drágulás az egy évvel korábbihoz képest. A 2015-ös átlagszintekhez képest 95 és 85 százalékos emelkedés következett be. Ugyanakkor a reállakbérek, vagyis az inflációval korrigált bérleti díjak, még mindig elmaradnak a 2020 januárjában látott csúcsértékektől. Ez azt is jelenti, hogy 2019 második fele óta a bérleti díjak lassabb ütemben drágultak, mint ahogy a fogyasztói árak emelkedtek mondta Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője.

Budapesten már negyedmillió az átlagos bérleti díj.

2024 első három hetében az albérletpiacon elmozdulás történt, és nem csak az árakban - tette hozzá Balogh László. A bérlők már országosan több mint 14 ezer hirdetésből válogathatnak, ami 15 százalékkal magasabb, mint egy évvel ezelőtt. Budapesten pedig több mint 1000 lakással bővült a kínálat, de ezzel párhuzamosan a bérleti díjak is emelkedtek. A fővárosi átlagos havi bérleti díjak 250 ezer forintra emelkedtek az előző hónapokban látott 240 ezer forintról.

Amerikai mintára lehetne lépni

Az irodaépítések dömpingje után most épületek sorát fogják
lerombolni vagy lakóépületekké átalakítani. Egy New York-i ingatlanügynök, ingatlanbróker
rámutatott, hogy az Egyesült Államok 
irodaterületeinek felével potenciális
gondok merülhetnek fel, miután a világjárvány óta zuhan a kereslet az ilyen
típusú épületekre. Mindemellett a kereskedelmi ingatlanszektorban rosszak a hitelfeltételek.

Ez azt jelenti, hogy az üresen álló irodaházak az utolsókat rúgják

 figyelmeztetett a JLL ügyvezetője, Bob Knakal, mivel a tulajdonosok úgy döntenek, hogy vagy átépítik az irodaházakat lakásokká, vagy, ha ez költséghatékonyabb, lebontják őket – írja a Business
Insider
.

Szakértők az elmúlt egy évben már figyelmeztettek a kereskedelmi
ingatlanszektor gondjaira. Sok
kereskedelmi ingatlan jelzáloghitel finanszírozása magas kamattal történik. Az ingatlanguruként számontarott Knakal becslése szerint a mai refinanszírozás azt jelentené,
hogy az ingatlantulajdonosok hitelfelvételi költségei körülbelül
megkétszereződnének, ami kényszerű ingatlaneladások hullámához vezethet.

Egyes épületeket azonban fizikai korlátok miatt nem lehet
átalakítani. Néhány ingatlan esetében pedig a bontás költséghatékonyabb lenne, és
átadhatná a helyet építkezésre.

Több mint félmillió lakás vagy ház áll üresen az országban

Magyarországon jellemzően a kistelepüléseken egyre több az elhagyott
ingatlan, a szakemberek szerint hasznosításukra átfogó állami programra lenne
szükség, így megoldhatóak lennének a szociális lakásproblémák. A
rendszerváltásig a hazai ingatlanok öt százaléka állt üresen, azóta
folyamatosan nő az arányuk: 2001-ben 9,2, 2011-ben 10,9, 2015-re pedig 12,7
százalékra emelkedett, ma a 4,4 millió ingatlanból 560 ezer nem lakott, s ezek
közel fele ötezer lakosúnál kisebb településeken található.

Az üres lakások aránya Budapesten, Pest megyében és a
közép-dunántúli régióban a legalacsonyabb, Észak-Magyarországon viszont majd
minden ötödik ingatlan lakatlan.

Vissza az átalakított épületekhez

Ezek valószínűleg piaci árú, luxuslakásoknak adnak majd
otthont, várhatóan még így is növelik majd a lakhatás megfizethetőségét.
Ugyanis a piaci árú lakások kínálatának növelése önmagában felszívja a kereslet egy jelentős részét, ezzel is lassítva a lakhatási költségek emelkedését.

Hogy milyen lenne az élet egy ilyen átalakított irodában, az az Insider cikke szerint városfüggő.

  • New Yorkban például ez több luxust, kényelmi
    szolgáltatásokkal felszerelt lakást jelenthetne;
  • San Franciscóban pedig – mely
    már rég elérte a saját határait is a lakásszámot illetően – megfizethetőbb
    lehetne a lakhatás.
  • Boston és Cleveland is belemenne abba, hogy a már
    felépített monstrumokat utólagosan átépítsék, sőt, ösztönöznek is erre.

A
Biden-adminisztráció szövetségi programokkal és adókedvezményekkel könnyíti meg
ezt az utat. A helyi vezetők pedig felgyorsítják a területrendezési és építési
korlátozások módosítását.

John Cetra építész ezt kényelmi háborúnak nevezte az Insider
kérdésére.

Egyik cége például a manhattani pénzügyi negyedben egy 30
emeletes irodaház átalakítását vezeti, amelyben korábban a Goldman Sachs
működött: csak ebben az egy korábbi irodaházban 571 lakást alakítanak ki
Manhattanben nyilván megadják a módját, és olyan kényelmi funkciókkal látják el
a korábbi irodaházat, mint például egy tetőtéri medence.

A legtöbb üres lakás Japában van

A távolkeleti országban összesen 62,4 millió lakóingatlan van, amelynek 13,6 százaléka, vagyis
8,46 millió lakás üres. Az országban a népesség elöregedése és a születések
számának csökkenése azt jelenti, hogy a populáció is zsugorodik, vele pedig
sorra maradnak üresen az ingatlanok. Jelenleg kevesebb mint nyolc és fél millió
ingatlan áll üresen. Magyarország a vonatkozó rangsorban – arányaiban nézve – a harmadik helyen áll.

Nálunk a vármegyeszékhelyeken havi szinten stagnáltak a bérleti díjak, éves szinten azonban Debrecenben 43, Győrben 27 százalékkal emelkedtek.

Szegeden csak 8 százalékos volt az éves bérletidíj-emelkedés, ám a következő időszakban az elektromos autógyár városba költözése jelentősebb felértékelődést hozhat.

László B Katalin
László B Katalin
Újságíró

Ez is érdekelhet