Az elemző szerint valójában már 2021 óta zsugorodni kezdett a német ipar, azóta a teljes ipari termelés 6 százalékkal, az energiaintenzív iparág termelése pedig 20 százalékkal zsugorodott. Ugyanakkor az ingatlanpiac, a fogyasztás és az építőipar is nagy nyomásnak van kitéve, az utóbbi 40 éves mélyponton van – nyilatkozta az elemző az Indexnek. A recesszió közvetlen okaiként a háborút és az emiatt kialakult inflációt, valamint az Európai Központi Bank (EKB) kamatemeléseit nevezte meg, továbbá az európai és a kínai növekedés lassulását.
Ugyanakkor ezekben pozitív változás következhet be, amennyiben nem ér az EU-t újabb geopolitikai sokk. Tatár szerint ugyanakkor hasonlóan nagy problémát jelent, hogy a német kormány nem veszi figyelembe a piaci folyamatokat és inkább a zöldátállásra koncentrál.
Tatár Mihály megjegyzi, hogy a németek mostanra szinte folyamatos áramimportra szorulnak, miközben a mai ár negyedéért kapta azt, ráadásul nettó exportőr is volt, amíg az atomreaktoraik működtek. A többszörösen drága energia pedig versenyképtelenné teszi többek között a vegyipart, a fémipart, a papíripart, a textilipart és a petrolkémiai ipart is.
Szerinte eddig csak azért nem következett be nagyobb katasztrófa, vagyis tömeges munkanélküliség és gyárbezárás, mert a német kormány óriási összegeket fordított a lakosság rezsivédelmére.
Azonban ezt alkotmánysértő módon tudta csak végrehajtani, oly módon, hogy a Covid-helyreállítási alapokból származó tartalékot erre és zöldátállásra fordították, melyet el is kaszált az alkotmánybíróság. Emiatt következett be a mostani sztrájkhullám is az országban.
Tatár Mihály szerint visszaestek a nem állami beruházások, valamint az energiavállalatok is nagyon lassan alkalmazkodnak, ami a magyar gazdaságot is lefelé húzza. Ugyanakkor, ha nem váltanak a németek irányt, akkor annak ipara külföldre vonulhat, ami új hullámot indíthat el. A vegyiparban ez már meg is történt, amiből az elemző szerint Magyarország is profitálhat.
