Jól haladunk, ez egy nagyon komoly üzleti tárgyalás. A legnagyobb pénzügyi tranzakció, egy nagyságrenddel nagyobb, mint a Vodafone volt. Három feladat van még: le kell ütni a vételárat, azt, hogy milyen feltételekkel adják át és ki kell egyezni a repülőtér hitelezőivel is – mondta Nagy Márton a tranzakcióról.
Rengeteg kérdést kell tisztázni, de az év végéig le szeretnénk zárni az adásvétel aláírását. A következő hetekben felszáll a füst, és nem fogunk szégyenkezni az ár miatt
– mondta az Budapest Airport küszöbön álló megvásárlásáról.
Szerinte, ha a repterek nagy része állami tulajdonban van, mert ez egy stratégiai eszköz, és ha jól működik, akkor makrószinten nagyon pozitív eszköz. Azt is elárulta, hogy a repülőtér működtetését egy nagy tapasztalattal bíró társbefektetőre bízzák, de a magyar állam többségi tulajdonos lesz.
A gazdaságfejlesztési miniszter az InfoRádióban
azt mondta, a kormány magasabb jövő évi inflációval számol, mint a jegybank,
két tényező fogja ezt eldönteni, az egyik a kamatpálya – az MNB egyelőre
ragaszkodik a 75 bázispontos csökkentéshez –, a másik, hogy hol lesznek a bérek
nemzetgazdasági szinten.
A minimálbér és a garantált bérminimum emelkedése már
ismert, és ha összességében 10-12 százalékos béremelkedés lesz, akkor a
gazdaságfejlesztési miniszter szerint az infláció az 5-6 százalékos sávba
kerül, ha egy számjegyű lesz a bérkiáramlás, akkor a 4-5 százalékos sávban
várható.
A fogyasztás és ezáltal a gazdasági növekedés
visszaállításához vissza kell térni a 4-5 százalékos reálbér-növekedéshez, de
ezt a vállalatoknak is ki kell tudniuk termelni.
Ez a 10-12 százalék kívánatos, mert így meg tud lódulni a gazdaság, ebből fogyasztás lehet, és a cégek is ki tudják termelni
– jelentette ki a
tárcavezető.
Nagy Márton szerint visszatért a magas nyomású gazdaság, amelyben a vállalatoknak muszáj a hatékonyságot növelniük, a költségeket pedig lefaragni.
Örülök a magas nyomású gazdaság visszatérésének, mert a munkaerőpiac kifeszített, nincs már jelentős munkaerőtöbblet – tette hozzá.
A beruházások visszaeséséről azt mondta, hogy a gazdasági növekedés megindulásához a fogyasztásnak és a beruházásnak is vissza kell
épülnie.
A beruházásoknál a visszaesés azokban a szegmensekben
jelentkezett, amelyek a belföldi fogyasztástól függenek, és ez a fogyasztás
fellendülésével visszarendeződik majd. Emellett az állami beruházások hiánya
jelent még fékezőerőt, de ez meg a másik oldalon költségvetési takarékosságot
jelent – mondta Nagy Márton.
Az állami infrastrukturális beruházásokra a miniszter szerint nagy szükség van, a kormány most vizsgálja ezeket, és azt is, hogy milyen forrásból valósíthatók meg.
A fogyasztás fogja visszahúzni a beruházásokat, ezért
először helyre kell állítani a reálbérek emelkedését – mondta Nagy Márton, és jelezte, ez már 4-6 százalékos
szinten lesz 2024-re. Már csak az jelenti a gondot, hogy túlzottan óvatosak
lettek a magyar emberek, a korábbi 5-6 százalékos megtakarítási ráta most a
duplája, 10-12 százalék lett. Szerinte ennek három oka van:
- a magas infláció
- a lassuló gazdaság jelentette félelem
- a magas hozamok
Most az a kérdés, hogy az emberek hisznek-e abban, hogy ez a
válság csak egy évig tartott, és a kormány gazdaságpolitikája sikeres lesz, és
be tudja rúgni a gazdaság motorját. Ezért fontos a növekedés helyreállítása,
akkor kevésbé leszünk óvatosak. Ez egy öngerjesztő folyamat – hangsúlyozta.
A jegybank küklopsz üzemmódban működik, csak az inflációt figyeli.
Nagy Márton szerint már nem igaz, hogy szoros kapcsolat van
az infláció és a növekedés között, mert ott az infláció már árt a növekedésnek.
Most arra kell törekedni, hogy a bizalmat helyreállítsuk, akár annak árán is, hogy egy kicsivel később érjünk vissza az inflációs sávba
– mondta a miniszter, és azt fejtette ki, hogy az MNB létrehozott egy diszkont
kötvényt, amelyben külföldi „forró pénz” van, és emiatt „ördögi körbe került”,
mert emiatt nem tudja az alapkamatot lassabban csökkenteni, ez a kötöttség
szerinte jobban befolyásolja a döntéseit, mint az inflációs kockázat.
Nagy Márton azt mondta, a magyar gazdaság bebizonyította
2023-ban, hogy uniós pénzek nélkül is képes megőrizni a stabilitást, és így
lesz 2024-ben is.
Így védtük ki az energiaválságot, hiszen megütött minket,
nagy volt az energiaimport-kitettségünk. 2024-ben nálunk fog a leggyorsabban
nőni a GDP úgy is, ha nincs uniós forrás – jelentette ki, de hozzátette, meg
kell érkeznie a pénznek, mert azt ki kell fizetni, csak lassítani lehet a
folyamatot, és ha megjön, akkor hozzá fog adni a növekedéshez.
Az ipari energiaáraknál csökkentést jelentett be a
miniszter: a rendszerhasználati díjaknál több mint 10 eurós csökkentést
terveznek, így lejjebb mehet a jelenlegi 170-180 euró per megawattórás áramár.
Ez azért fontos, mert jelenleg nálunk az egyik legdrágább, és versenyképességi
kérdés, emiatt az árakat júniusban felül fogják vizsgálni. A
költségcsökkentéshez hozzájárulhat az is, hogy terjesztik az energiatárolókat,
és ezért támogatnak már csak ilyen napelemes beruházásokat.
A munkaerőpiacról azt mondta: elértük a teljes foglalkoztatottságot, de van még tartalék.
Az aktivitási rátát lehet növelni, elsősorban a fiatalok, a
nők és a nyugdíjasok körében, ez most 75 százalék, de 80 fölé lehet vinni, de
ehhez csökkenteni kell a munkára rakodó terheket. Szerinte regionálisan is lehet
szerinte mobilizálni a munkaerőt, mert „a szabad munkahelyek a magyaroké, ha
nincs magyar munkaerő, akkor lehet behozni külföldről”.
A növekedési stratégiáról azt mondta, a rengeteg fejlesztési
pénz még célzottabban kell elkölteni, ennek a pillérei:
- zöld energia iparága (elektromos autók, akkumulátorgyártás,
töltőhálózat) - logisztika
- infokommunikáció
- hadiipar
- élelmiszeripar
- gyógyszeripar
- autóipar
Elmondta, hogy a jövő évi hiánycél 2,9 százalék, de a jövő
év elején látják majd a kockázatokat, hogy elkezdődött-e a helyreállás. Az idei
hiányt 5,2 százalékra tervezik, és szerinte egy lépésben egy ekkora csökkentést
restriktív lenne a növekedés szempontjából. Ráadásul a hiány uniós
korlátozásának a szabályát felfüggesztették, és egyelőre csak vita folyik a
visszaállításáról.
