A mezőgazdasági vadkár rendre óriási gazdasági károkat okoz
a termelőknek, akik számára annak csak töredékét térítik meg a vadászatra
jogosultak. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) megelégelte ezt, és bejelentette:
céget alapít, hogy peres ügyekben átvállalja a gazdálkodók jogos
vadkárköveteléseinek behajtását, hogy az érintettek minél hamarabb
hozzájussanak az őket megillető pénzhez. A NAK ezzel szigorúbb helytállást szeretne elérni a vadászatra jogosultaktól a gazdálkodói követelések teljesítése tekintetében.
A drasztikusan növekvő vadkár fő oka a vad túlszaporodása.
Hatvan év alatt az öt nagyvad (gímszarvas, dámszarvas, őz,
vaddisznó, muflon) létszáma legkevesebb ötszörösére nőtt, napjainkban 17-szer
több nagyvadat lőnek ki, mint az 1960-as években. Tudományos számítások szerint
összesen mintegy 800 ezer nagyvad él hazánkban, ez a felduzzadt állomány évente
1,4 millió tonna szálas, lédús és szemes táplálékot fogyaszt el. Ennek
mindössze 8 százalékát (110 ezer tonnát) juttatják ki vadtakarmányként a
területükre a vadgazdálkodási egységek, a többit az erdőből és a szántóföldekről
fogyasztja el a vad.
Óvatos becslések szerint is, a nagyvadállomány
táplálékigényének fele, mintegy 700 ezer tonna vadkárként realizálódik.
Az elszaporodott nagyvadállományt gyakorlatilag a mezőgazdaság – a gazdálkodók – és az erdőgazdaságok tartják fenn. A gazdák
pedig joggal várhatják el, hogy a nagyvad táplálkozásával okozott évi 21
milliárd forintnyi veszteséget megterítsék számukra.álkodói követelések teljesítése tekintetében.
