A helyreállítási alap hiteléből hamarosan érkezik 380
milliárd forintnyi euró, és az év végéig újabb döntést hozhat forrásokról az Európai Bizottság – mondta Navracsics Tibor az
InfoRádió Aréna című műsorában. A területfejlesztési miniszter kiemelte,
összesen 1500 milliárd forintnyi beruházásra nyújtott be hitelkérelmet a magyar
kormány annak ismeretében, hogy az ebből a forrásból megvalósított projekteknek
2026-ig el kell készülniük.
Augusztus végéig kellett beadni a nemzeti tervet, és ezt
ajánlja most elfogadásra az Európai Bizottság a Tanácsnak, pozitív döntés
esetén folyósíthatják az előleget. A pénz elsősorban energetikai projektekre
használható fel. A miniszter hozzátette, a tanács még beavatkozhat az ügyben,
mert az Európai Parlament erre a testületre is nyomást akar gyakorolni, ahogy
ez már elmondása szerint történt az Európai Bizottság esetében is.
A többi, ennél jóval jelentősebb uniós pénzcsomag tekintetében már nincs ilyen közel a kifizetés időpontja.
Függőben van a helyreállítási alap vissza nem térítendő
részének a 2300 milliárd forintja, illetve a hétéves keretköltségvetés tízezer
milliárdos kohéziós forrásainak egy része – három operatív program
támogatásaink 55 százalékát függesztette fel az unió –, és a megállapodás már
jó ideje az igazságszolgáltatás függetlenségét megkérdőjelező kifogások miatt
csúszik.
Egyre csökkenő számban kapunk kérdéseket a bizottságtól, legutóbb kettőt, és igyekszünk gyorsan megválaszolni, és abban bízunk, hogy az év vége előtt dönt az Európai Bizottság arról, hogy eleget tettünk a követelményeinek, így a horizontális feljogosító feltételeknek is megfelelünk, és hozzáférhetünk a pénzekhez.
Hozzátette, a jogállamisági-feltételességi eljárásban már
nem bízik ennyire a megegyezésben.
Navracsics Tibor szerint valójában már technikai
részletkérdésekről vitáznak, úgy érzi, az Európai Bizottság csak próbálja
a határidőket tolni maga előtt, mert attól tart, ha megállapodik
Magyarországgal, akkor az Európai Parlament oldaláról súlyos retorziók érik,
például a biztosok személyes politikai karrierjét befolyásolják, vagy akár
bizalmatlansági indítványt is benyújthat a bizottság ellen az EP.
Egy tárgyalássorozatban az utolsó pillanatban is meg lehet állapodni, ha van politikai akarat.
A bizottságnál most nincs politikai akarat a megállapodásra,
és amíg ez így lesz, addig nem lesz megállapodás – tette hozzá. Navracsics Tibor arról is beszélt, hogy akkor sincs baj, ha csak a júniusi EP-választás után jön meg az uniós pénz, és nem áll fenn a forrásvesztés
veszélye, mert a kohéziós pénzeknél nagyon távoli a határidő, a helyreállítási
alapnál is még hét ország van, amely nem kapott a forrásból.
A januárban megalakuló Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztériumról Navracsics Tibor elmondta, két nagy terület kerül a tárcájához: a Miniszterelnökségtől a területi igazgatás, benne a vármegyei kormányhivatalokkal és a járási hivatalokkal, míg a Belügyminisztériumból az önkormányzatok ügye.
A vezetői állomány nem változik: marad a tárcánál Latorcai
Csaba miniszterhelyettes, Mayer Gábor területfejlesztési államtitkár és
Ágostházy Szabolcs európai uniós fejlesztésekért felelős államtitkár, míg a két
új területről is az eddigi vezetők csatlakoznak: György István marad a területi
közigazgatásért felelős államtitkár és Dukai Miklós az önkormányzati
államtitkár.
Új szervezet áll fel, megalakul a Nemzeti Fejlesztési
Központ is, amelyhez az operatív programok tartoznak majd államtitkári vezetés
alatt, de széles körű önállósággal.
Navracsics Tibor kiemelt célként említette, hogy az
önkormányzatokkal és az uniós forrásokkal nagyon koncentrált területfejlesztést
lehet végezni.
A területi közigazgatásban nagy változás lesz a digitális állampolgársági program, egyre több ügycsoport lesz online intézhető, digitális kormányablakok is lesznek, de lehet személyesen is ügyet intézni.
