A jegybank kamatpolitikája akkora károkat okoz, hogy abból
egyévnyi nyugdíjat tudnánk pluszban fizetni, remélem, így már mindenkinek
világos – így fogalmazott az Indexnek
Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, aki szerint
drasztikus következményei vannak annak, hogy Magyarországon újra beköszöntött a
pozitív reálkamat.
Egyszerűen csalódottságot érzek a kamatdöntéssel kapcsolatban
– mondta, amikor a lappal kiértékelte a keddi 75 bázispontos csökkentés következményeit.
A Monetáris Tanács döntése értelmében szerdától az alapkamat mértéke 11,5 százalékra változott. Az elemzők szerint a 100 bázispontos csökkentésre is lehetőség volt.
A jegybank kamatcsökkentése azért kulcskérdés, mert újra
pozitív reálkamat-időszak figyelhető meg a gazdaságban. Erről akkor beszélhetünk, ha a nominális kamat
magasabb, mint az infláció mértéke.
Parragh László szerint a pozitív reálkamat káros a
gazdaságra nézve, csökkenti a fogyasztást és a kereskedelem erősödését. Ez
pedig azért is fontos, mert Magyarországon a fogyasztást és nem a munkát
terhelő adók vannak túlsúlyban.
így, ha nincs fogyasztás, nehezebben érhető el a költségvetési egyensúly.
A fogyasztás élénkítésével viszont megvalósulhat az
egyensúly. Ha a fogyasztás egészséges, akkor több az adóbevétel – tette hozzá.
A költségvetés nem egészen 50 százaléka az adóbevételekből
ered, ebből a legjelentősebb az általános forgalmi adó, amely majdnem a duplája
a második helyezett személyi jövedelemadónak. Az adóbevételek jóval több mint felét a fogyasztási adók
teszik ki. A pozitív reálkamat pedig a fogyasztást befolyásolja.
Az MNB ilyen értelemben szűk látókörű, ha úgy tetszik, csőlátású
– tette hozzá Parragh László, aki szerint a jegybank
szakembereinek sokkal alaposabban kellene olvasni a saját törvényüket,
miszerint elsődleges cél az árstabilitás elérése, ám annak veszélyeztetése
nélkül köteles támogatni a gazdaságpolitikát.
Parragh László rávilágított, hogy ha a pénz önmagától, a
kamatszintből fakadóan többletpénzt – reálkamatot – termel, akkor nem biztos,
hogy érdemes befektetni, beruházásba kezdeni, kockázatot vállalni és létezik
egy másik összefüggés is: nem mindegy, hogy milyen időtávon nézzük a
reálkamatot, lehet előre- és visszatekintve is vizsgálni.
Nem az adott nap reálkamatát kell nézni, hanem figyelembe kell venni, hogy előretekintve mennyi a többletjövedelem, illetve jövedelemveszteség, továbbá visszatekintve mennyit hozott a befektetés, hogyha betettem a reálkamat szintjének közelében levő befektetésbe, kötvénybe, államkötvénybe, piaci kamatozásba.
Olyan mértékű és sebességű napjainkban az inflációváltozás,
hogy az előre-, illetve visszatekintő kamatszintet nem szerencsés éves szinten
vizsgálni. Hónapról-hónapra hatalmas a változás. Parragh László hozzátette, egy hónapnyi késedelem
brutális többletterhet jelent az államnak és azoknak, akik negatív pénzügyi
pozícióban vannak:
egy éven belül az infláció 25 százalékos szintről beesett 10 százalék alá. Ha ezt havonta nézem, akkor is havi 1-2 százalékos a csökkenés. Az állam tartozása nagyjából 40 ezer milliárd forint, és ennek a kamatterhét egy százalékkal feljebb vagy lejjebb árazom, akkor ott már komoly összegről beszélünk.
Ennél jóval nagyobb kamatcsökkentést is elbírt volna a forintárfolyam.
Érthetetlen, hogy ennek ellenére miért nem vágtak legalább
100 bázispontot, ráadásul a piac ezt beárazta – tette hozzá Parragh
László.
Normális gazdaságban a fiskális és a monetáris politika együtt működik, a régi szabályok szerint rendszeresek az egyeztetések. Ez Magyarországon teljesen hiánycikk lett
– összegezte a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, aki
végezetül a kamara számítására is rávilágított:
a következő tíz évünket elrontottuk, magasabb kamatozással és díjazással kell törleszteni a kötvényeinket.
Szerinte, ha ciklusban – 3-4 éves időtávon – vizsgáljuk a
jegybanki döntéseket, akkor 4000 és 6000 milliárd forint között van a
többletteher. Ennyivel drágul csak az állam finanszírozási igénye, a
fogyasztási problémák ebben nincsenek benne.
