Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A gazdaságfejlesztési miniszter részt vett a Versenyszféra
és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) mai ülésén. Bevezetőjében ismertette,
a kormány célja, hogy 2023-ban letörje és egy számjegyűre csökkentse a
szankciós inflációt, 2024-ben pedig újra növekedési pályára állítsa a
gazdaságot. Kiemelte,
a kormány jó úton halad, hiszen az olyan hatékony és eredményes intézkedéseknek köszönhetően, mint például az online árfigyelő vagy a kötelező akciózás, az infláció már az év vége előtt egy számjegyűre fog csökkenni, jövőre pedig 5-6 százalékos szintet érhet el.
A tárcavezető rámutatott, hogy az infláció csökkenésével
párhuzamosan egyre inkább a gazdaságot, a növekedést támogató intézkedések
kerülhetnek előtérbe. Ezekre jó példa a kormány legutóbbi döntése, miszerint
- a
kkv-k 2024-ben is rendkívül kedvező feltételek mellett, a futamidő végéig fix,
5 százalékos kamattal érhetik el a Széchenyi Kártya Program termékeit, - de ezt
segíti elő a bankok által alkalmazott önkéntes kamatplafon is, amely a
Bankszövetséggel kötött megállapodásnak köszönhetőn a korábbiaknál lényegesen
kedvezőbb – jelenleg 11,5 százalékos – kamatozású hitelekkel segíti a
vállalkozásokat.
Nagy Márton megjegyezte,
az idei 0 százalék körüli gazdasági növekedést követően a kormány intézkedéseinek eredményeképp 2024-ben újra dinamikus pályára állhat a gazdasági növekedés, így visszatérhet a korábbi években megszokott 4 százalékos, illetve afeletti növekedési ütem.
A miniszter a munkaerőpiac helyzetét szemlélve
megállapította, hogy 2010–hez képest 1 millióval dolgoznak többen az országban,
így a foglalkoztatottak száma tartósan meghaladja a 4,7 milliót, miközben
történelmi mélyponton van a regisztrált álláskeresők száma. Hozzátette, stabil
gazdasági növekedés fenntartásához további munkahelyekre és az aktivitási arány
növelésére van szükség.
Meglátása szerint a reálbérek alakulásában szeptemberben fordulat állhatott be.
Mint mondta, a fizetések vásárlóereje újra növekedésnek indulhatott a
dinamikus bérnövekedésnek és az infláció elleni sikeres kormányzati harcnak
köszönhetően. Ezzel a korábbi években megszokott trendhez térhet vissza a
magyar gazdaság, a következő években a reálbéremelkedés mértéke ismételten 4-5
százalék lehet.
A jelen lévők egyetértettek abban, hogy a gazdasági
növekedés helyreállítását tekintve a továbbra is magas jegybanki kamatláb,
valamint az emiatt kialakuló pozitív reálkamat kockázatokat jelent, amelyek
hátráltathatják a növekedés gyors és erőteljes visszapattanását, a
vállalkozások teljesítményének javulását és így a foglalkoztatás további
bővülését.
Nagy Márton hangsúlyozta, hogy a magyar gazdaság továbbra is
beruházás és export alapú, amelyben húzóágazat az elektromobilitáshoz
kapcsolódó iparágak, valamint a hadi- és gyógyszeripar. A fenntartható
növekedés érdekében egyszerre szükséges megerősíteni a külföldi és hazai
tulajdonú vállalati szektort, a magyar vállalkozások beszállítói láncokban
elfoglalt pozícióját. A hazai vállalkozások versenyképességét is érdemben kell
növelni, ehhez kettős transzformáció szükséges: digitálissá és zölddé kell
válniuk. Hozzátette,
2030-ig meg kell duplázni a jelenlegi 100 milliárd eurót elérő FDI állományt, de emellett támogatni kell a magyar vállalkozások kifektetéseit, illetve a nemzetközi szinten is versenyképes nemzeti bajnokok megerősödését.
A miniszter végezetül megemlítette, hogy a
Gazdaságfejlesztési Minisztérium egy 10 pontos tervet dolgozott ki az erős
magyar gazdaság érdekében, amely a következőket tartalmazza:
- demográfiai fordulat támogatása,
- másfélszer több és zöldebb energia biztosítása,
- további munkahelyek létrehozása,
- szállítmányozás és raktározás fejlesztése,
- digitális átállás,
- high-tech gazdaság arányának emelése,
- horizontális és vertikális FDI hasznosítás,
- profitegyenleg javítása,
- nemzeti bajnokok kinevelése,
- csökkenő államadósság-pálya.
Nagy Márton tájékoztatta a VKF résztvevőit, hogy a kormány – tiszteletben tartva, hogy a minimálbérről a munkaadóknak és a munkavállalóknak
kell megegyeznie – elviekben támogatja a VKF résztvevőinek többségi
álláspontját, miszerint a legkisebb minimális keresetek emelésére már
decemberben kerüljön sor, továbbá annak mértéke a minimálbér esetében 15
százalékot, a garantált bérminimum esetében 10 százalékot érjen el. Mindemellett
a kormány arra is nyitott, hogy 2024 elején, szem előtt tartva a kiszámíthatóságot és a stabilitást, kidolgozásra kerüljön egy új, több éves bérmegállapodás.
– tette hozzá.
A felek megállapodtak abban, hogy a tárgyalások egy hét
múlva folytatódnak.
