A Big Picture vendége Sebestyén Géza matematikus-közgazdász egyetemi docens, jelenleg a budapesti Corvinus Egyetem pénzügyi tanszékének egyetemi oktatója, valamint a Mathias Corvinus Collegium gazdaságpolitikai műhelyének vezetője volt. Oktatási és kutatási tevékenységei között megtalálhatók a makropénzügyek, a vállalati pénzügyek és a vállalat-értékelés is.
A rendszerváltással párhuzamosan a társadalomnak meg kellett ismerkednie a piacgazdaság árnyoldalaival is. Mi áll a pénzromlás hátterében, mennyire vagyunk kiszolgáltatva a világpiaci változásoknak? Sebestyén Géza az inflációval kapcsolatban elmondta, hogy a pénznövekedés alapvetően értékcsökkenéssel jár, ez az oka az áremelkedésnek.
A pénzromlás már az ókori Rómában is felütötte a fejét. A spanyolok óriási mennyiségű aranyat hoztak be Amerikából, aminek az inflációs hatása elkerülhetetlen volt: annyira sok pénz volt, hogy elkezdtek az árak növekedni. Rendszeres feljegyzések az árak alakulásáról csak a modern korszak óta léteznek.
- Mi a különbség a keresleti és a kínálati infláció között?
- Mi az infláció pontos definíciója?
- Mennyire fontos mutatója egy gazdaságnak az inflációs ráta?
- Mennyire érdeke egy államnak az infláció visszaszorítása?
- Miért van kettéválasztva mindenhol a monetáris és a fiskális politika?
Mindezekre a kérdésekre választ a kaphatnak az EconomX.hu podcastjéból, a Big Picture-ből.
