Láthatóan nagyon túlfeszített a munkaerőpiac Magyarországon,
több tízezer nyitott pozícióval. Sokszor nincs más megoldás, mint a harmadik
országból származó munkavállalók – mondta Kovács Endre, a Prohumán 2004
Munkaerő Szolgáltató és Tanácsadó Kft. Európai Unión kívüli munkavállalókért
felelős igazgatója a Magyar Közgazdasági Társaság (MKT) konferenciáján.
Leszögezte, az adatokból tökéletesen látni, hogy miért
szükséges a harmadik országból származó munkaerőre támaszkodni. A négy
százalékos magyar munkanélküliség mögött strukturális eltérés látható:
- az
ország területében és a képzettségben jelentős elcsúszások vannak a
munkaerőpiacon, - a munkanélküliek „nagy része kisebb vagy közepes átképzés
nélkül, nehezen, illetve nem képes elhelyezkedni”.
A harmadik országból származó munkavállalók alkalmazását
szinte minden vállalat B tervként kezeli, első körben a magyarokkal szeretnék
orvosolni a munkaerő hiányt. A jelenlegi szabályok szerint, ha a munkáltató be
szeretne hozni harmadik országból származó munkavállalót, akkor biztosítani
kell a vízumot és a munkavállalási engedélyt és ezeket több szálon kell
elintézni. A munkaerőpiaci vizsgálathoz 3-5 hónapra is szükség lehet, ezért
hozta létre a kormány 2021-ben az egyszerűsített jogszabályi keretet – így ez
az időintervallum 2-3 hónapra csökkenhet. Kizárólag a minősítéssel rendelkező
munkaerő-közvetítő cégek alkalmazhatják az egyszerűsített eljárást, amelyeknek
szigorú követelményeknek kell megfelelniük.
Napjainkban Magyarországon nagyjából 110 ezer külföldi munkavállaló dolgozik, nagy részük az unió területéről érkezett, vagy Ukrajnából.
A tapasztalatok szerint a kisebb cégek hoznak be inkább
külföldi munkavállalókat, ugyanakkor ezek a vállalatok nehezebben tudják
megoldani az integrációs kérdéseket. Jelenleg akár 60-70 nap alatt talál a
magyar munkáltató munkavállalót harmadik országból.
A jelenlegi rendszer biztosítéka a munkaerő-kölcsönzés.
A Prohumán saját listája alapján a javasolt országok között
szerepel a Fülöp-szigetek, Indonézia, Kirgizisztán, Georgia, valamint Mongólia.
Ezekben az országokban jelentős jogi támogató keretrendszer áll rendelkezésre a
munkavállalók alkalmazására, így az ottani hatóságok probléma esetén segítenek.
Nincs támogató rendszer Vietnámban, Kolumbiában és Venezuelában, és például
Oroszország esetén a globális környezetet is figyelembe kell venni.
A küldő országokkal kapcsolatban az alábbi tényezőket
érdemes vizsgálni:
- a toborzópartner minősége,
- a nációkban tapasztalható átlagos fluktuáció,
- hogyan néz ki a küldő országban a toborzás,
- illetve az ottani szabályzás,
- az integráció miatt a magyarországi cégspecifikumokat is
érdemes értékelni.
A harmadik országból érkezők dolgozni és pénzt keresni jönnek Magyarországra, tanulékonyak és gyorsan elérik a tapasztalt kollégák szintjét.
A munkateljesítményük és a hatékonyságuk „felhúzza” a magyar
munkavállalókat is, „bizonyos szegmensekben 30 százalékkal tudják növelni a
termelést” – összegezte Kovács Endre. Könnyen vállalnak túlórát, ráadásul az
átlagosnál kevésbé jellemző a betegszabadság – tette hozzá. Hatékony
integrációval és toborzással a nyelvi akadályok is könnyedén leküzdhetőek.
