Budapest számláján jelenleg az iparűzési adó miatt 39
milliárd forint van. Kiss Ambrus elmondása szerint kivételes, hogy ez az összeg
pozitív, majd hozzátette: a kormány nyáron összesen 12 milliárd forintot vont
le a számlájukról a szolidaritási hozzájárulás miatt.
A főpolgármester-helyettes elmondta:
Az iparűzési adóból származó bevételek egy darabig rendezik a főváros helyzetét.
Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes, azt is elmondta, hogy a költségvetésben szerepel négy olyan tétel, ami nem rajtuk,
hanem a kormányon múlik:
- a rezsitámogatás a kormánytól,
- a főváros fejlesztési
hitelkérelmének a jóváhagyása, - a Lánchídra ígért 6 milliárd forint,
- a szolidaritási adó fővárosra eső része – amit bíróságon is vitatnak – ne
kelljen befizetnie Budapestnek.
Kiss Ambrus úgy fogalmazott, nem tud Európában máshol olyan szabályozásról, mint ahogy Magyarországon működik a hitelkérelem:
Azt mondja egy önkormányzat, hogy nekem szükségem van fejlesztési hitelre, a bankok pedig erre megnézik a számlákat és a költségvetést, majd azt mondják, hogy ilyen és ilyen feltételekkel tudnak fejlesztési hitelt adni. Ezt el kell fogadnia a közgyűlésnek vagy a képviselőtestületnek, aláírják, majd ezt küldik el a kormánynak, aki egy kormányhatározatot hoz, hogy igen vagy nem, és még csak meg sem kell indokolnia
Kiss Ambrus szerint a főváros által 2019 óta beadott összes ilyen
kérelemre nemmel felelt a kormány, miközben 2019 előtt ezekre mind igen érkezett.
A politikus szerint jelenleg egy forintot sem kapnak a
kormánytól a működésükre, ellenben havonta 3,9-4 milliárd forintot kell
befizetniük, „ehhez képest pedig minden verzió jobb lenne”. A
főpolgármester-helyettes elmondása szerint a legközelebbi bevételekre a
következő év március 15-én számíthatnak, amikor iparűzési adó érkezik.
A főváros számlája most pozitív, de ennek ára van
Kiss Ambrus szerint azt figyelembe kellene venni, hogy
milyen áron. Mint mondta, 1,3 milliárd forint kamatot kellett befizetniük, mert
mivel a kormány semmilyen segítséget nyújtott, „át kellett ütemezniük a
kifizetéseket, ennek pedig kamatköltsége volt”. Az 1,3 milliárd forintot pedig
az energiamegtakarításból tudták kigazdálkodni.
Kiss Ambrus arról is beszélt, hogy a közösségi közlekedés üzemeltetése 2019-ben 79 milliárd forintjába került a fővárosnak, míg 2023-ban
ugyanez már 158 milliárd forint volt. Ennek az az oka, hogy megnövekedtek az
energiaköltségek, az üzemanyagköltségek, az inflációval is nyilvánvalóan
számolni kell, illetve a javításhoz szükségek anyagok ára is növekedett, ezt
pedig sajnos valakinek állnia kell.
