Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Bár jogvédelmet kért a szolidaritási adó miatt indított
perben a Fővárosi Önkormányzat, július 4-én a Magyar Államkincstár 3,9 milliárd
forintos inkasszót vetett ki ár – emlékeztet a Népszava. A Fővárosi Közgyűlés
júniusi utolsó ülésén fogadta el a hitelkeret 40 milliárd forintra emelését.
Kormányzati sarcok nélkül tavaly jelentős működési többlet
jött volna ki – mondja Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes, utalva arra, hogy
a kormány és a főváros „harca” tovább zajlik.
Tarlós István volt főpolgármester többször is kijelentette,
hogy elődjétől Demszky Gábortól 251 milliárd forintos hiánnyal vette át
Budapestet, míg utódjának Karácsony Gergelynek 200 milliárd tartalékkal adta át
a városi kasszát. Majd azt is hozzátette, hogy azóta 107 milliárd forinttal
nőtt az önkormányzat iparűzési adóbevétele.
Varga Mihály pénzügyminiszter a Fővárosi Törvényszék
szolidaritási hozzájárulás-perben hozott elsőfokú ítéletét kommentálva azt
mondta, hogy „a főváros 2019-ben 214 milliárd forint megtakarítást örökölt
Tarlós István városvezetésétől, az iparűzési adóbevételei pedig az idén
várhatóan meghaladják a 271 milliárd forintot”.
Kiss Ambrus pénzügyekért felelős főpolgármester-helyettes ezekre
válaszul azt mondta a lapnak, soha nem állították, hogy üresen vették át a
kasszát:
2020. január elsején 186,2 milliárd forint különféle, folyó beruházásokra le nem kötött pénz volt a fővárosi önkormányzat folyószámláján. Az idén január elsejére ez az összeg 10,1 milliárd forintra apadt. A kettő között 176,1 milliárd forint a különbség. Ez valóban tetemes összeg
– mondta el Kiss Ambrus.
Rámutatott, ha a folyó évi működési bevételek nem fedezik a
kiadásokat, akkor a hiányt a korábbi években felhalmozott maradványból kell
fedezni. Ha a deficit tartósan fennáll, akkor a tartalék törvényszerűen elfogy
egy idő után. Most értünk el ide.
Hozzátette, tavaly 38 milliárd forint működési többlettel
zárták volna az évet a kormányzati elvonások nélkül. Idén pedig a fogyasztás
visszaszorításával és az energiabeszerzés Budapest által alkalmazott
modelljével 36 milliárd forint megtakarítást sikerült elérni az első félévben
az energiaszámlákon. Az elmúlt években több olyan külső körülmény befolyásolta a
fővárosi gazdálkodást, amelyekkel Tarlós István idején nem kellett számolni.
Utalt a világjárványra, amelyet gazdasági válság követett,
Oroszország ukrajnai támadására, amely erősen befolyásolta a piaci folyamatokat, és
az energiaárrobbanásra illetve az elszabaduló inflációra.
Minderre rakódtak rá a kormány tudatos önkormányzat és
főváros ellenes intézkedései
- az iparűzési adó felezése,
- a gépjárműadó elvonása,
- az önkormányzati cégek díjtételeinek befagyasztása,
- az ellenzéki vezetésű településeket és azok közszolgáltató társaságait mellőző állami támogatási rendszer és persze a szolidaritási hozzájárulás mértékének elképesztő ütemű emelése. Ez utóbbinál a 2018-ban még alig 5 milliárdos tétel az idei évre 58 milliárd forintos elvonássá, jövőre várhatóan 75 milliárdos sarccá hízik.
A szolidaritási hozzájárulás mellett a másik nagy kiadás a közösségi közlekedés.
2019-ben a költségek 41 százalékát fedezte a jegyárbevétel,
53 százalékát fizette a főváros, 6 százalékát az állam. Most a költségek 70
százalékát állja az önkormányzat, 24 százalékát az utasok, míg az állami
támogatás változatlan maradt. Ez önmagában 80 milliárdos lyukat ütött a főváros
költségvetésen.
45 milliárdot tett ki a munkaerő megtartása miatt
szükségszerű béremelés, de jelentős tétel a kormány gazdaságpolitikája miatt
elszabaduló kamatfelár is, amit – hangsúlyozta Kiss Ambrus – a régi, még Tarlós
idejében felvett hitelek után kell fizetnie a fővárosi önkormányzatnak. Ez
önmagában 23 milliárd forintos tétel.
Ha ezt a négy elemet – szolidaritási hozzájárulás,
béremelés, közösségi közlekedés és kamatok – összeadjuk, akkor 210 milliárdos
többletkiadást kapunk, amit csak gondos takarékossági intézkedések árán,
illetve az iparűzési adóbevételek növekedése révén tudott kifizetni a város.
