Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Aki azért kötött június 30-ig életbiztosítást, hogy
elkerülje a 13 százalékos szociális hozzájárulást, a július 1. utáni eseti
befizetések után keletkezett hozamra neki is kell szochót fizetni, ha a
szerződést már korábban aláírták.
A 24.hu szerint az Allianz Biztosító életbiztosítással rendelkező
ügyfeleinek küldött ki erről tájékoztatást. Ebben az áll, hogy
a meglévő szerződésekre történő új eseti befizetésekkel kapcsolatban a Magyar Biztosítók Szövetsége a Pénzügyminisztérium állásfoglalását kérte. A Pénzügyminisztériumtól kapott állásfoglalás alapján a 2023. július 1-je előtt megkötött biztosítási szerződésre 2023. június 30. után fizetett eseti díjon képződött hozam szociális hozzájárulási adó köteles.
Az eseti díjakat akkor terhelheti szociális hozzájárulási
fizetési kötelezettség, ha az eseti díjak terhére a befizetéstől számított 5
éven belül pénzkivonást indít az ügyfél vagy felmondja a szerződését, áll a
tájékoztatóban.
Az eseti díj egy speciális megtakarítási lehetőség.
Ha valaki rendelkezik egy rendszeres vagy egyszeri díjas
megtakarításos életbiztosítással, akkor a biztosítási szerződés időtartama
alatt bármikor tehet extra befizetéseket. Így a befektetés értékét további
tőkével gyarapíthatja, és a szerződés lejáratakor a többletbefizetéssel és
annak hozamaival növelt lejárati összeget kapod meg a biztosítótól - összegzi a Bankmonitor.
Tehát egy június 30-ig aláírt, megtakarítással egybekötött
életbiztosításnál csak akkora összegnek lesz szocho-mentes a hozama, amennyit
az eredeti szerződésben vállalt az ügyfél rendszeres befizetésként. Aki ezen
felül élni szeretne az eseti befizetés lehetőségével, akkor az eseti díjon
keletkezett hozam után már nem csak kamatadót, hanem szochot is kell fizetni.
Ha a rendszeres megtakarításon felül is szeretne még
befizetni valamennyit az ügyfél, akkor az azon képződött hozam után szintén 28
százalék adót kell fizetni, függetlenül a szerződéskötés idejétől. Ez alapján
júliustól előfordulhat, hogy egy szerződésen belül a hozam után kétféleképpen
is adózik a biztosított:
- a rendszeres befizetések után képződött kamatoknál 15,
- az eseti befizetések után képződött kamatoknál pedig 28
százalékot.
A június 30. után kötött szerződéseknél ez mindenképpen 28
százalék, a jelenlegi szabályok alapján a fennálló veszélyhelyzet végéig.
A szochót akkor kell megfizetni, amikor a hozamot kifizetik
Amennyiben akkor már nem lesz veszélyhelyzet, akkor a most szocho-köteles kamatjövedelem után sem kell megfizetni ezt a közterhet. Kivéve, ha ez a
veszélyhelyzeti adót is – mint eddig már több másikat – idővel már fix
közteherként megtartják, mint például a kiterjesztett tranzakciós illetéket
vagy a repülési adót.
A szochót július 1-jétől a kamatjövedelemként adózó
befektetések hozamára terjesztették ki, vagyis a kamatadómentes megtakarítások
kiesnek a szocho hatálya alól. A megtakarítások utáni kamatfizetést kikerülheti
a befektető, ha állampapírt vásárol, vagy ha valamelyik ingatlanalapba teszi a
pénzét.
Mi marad szocho-mentes?
A nyugdíj-, illetve egészségpénztári befizetések hozamát sem
terheli szocho, emellett a tartós befektetési számlán (tbsz), illetve
nyugdíj-előtakarékossági számlán (nyesz) tartott értékpapírok, befektetések
hozama is szocho-mentes maradhat, ha a befektető kivárja a szükséges időt. Ugyanez
vonatkozik az életbiztosításokra is: a rendszeres díjasok tíz, az egyszeri
díjasok öt év után válnak adómentessé.
