Orbán Viktor várhatóan kétoldalú tárgyalásokat is folytat
majd Vilniusban – tette hozzá a sajtófőnök.
A NATO- csúcs legfontosabb kérdése, Svédország csatlakozása,
amely még mindig nem tagja a NATO-nak. 30 tagállamból 28 ratifikálta a csatlakozást, kivéve Magyarországot és Törökországot. A magyar parlament
befejezte a munkáját, de nem bocsátotta vitára a kérdést, bár a svéd miniszterelnök az uniós csúcson kijelentette, hogy Orbán Viktor megígérte
támogatják országa csatlakozását.
Törökország esetében változás jött
Hétfőn Jens Stoltenberg,
a NATO főtitkára közölte, hogy Recep Tayyip Erdogan török elnök beleegyezett
abba, hogy támogassa Svédország NATO-tagságra irányuló kérelmét. Persze
feltétele volt, hogy folytassák Törökország uniós csatlakozási tárgyalásait. Az Európai Tanács ugyanis 2016 decemberében úgy döntött, hogy a 2016. júliusi
törökországi puccskísérletet követő tisztogatások mértéke miatt nem nyitnak
újabb csatlakozási fejezeteket Ankarával.
Időközben rövid megbeszélést tartott Londonban a brit
kormányfő és az amerikai elnök
Joe Biden és Rishi Sunak tájékoztatása szerint a találkozón
szóba került az Ukrajnának szánt amerikai kazettás bombák kérdése - amelyben
nézeteltérés van Nagy-Britannia és az Egyesült Államok között -, valamint
Svédország NATO-csatlakozása.
Biden a 40 perces találkozón „sziklaszilárdnak"
minősítette Nagy-Britannia és az Egyesült Államok viszonyát, azzal együtt is,
hogy a két szövetséges ország között nem sokkal az amerikai elnök londoni
érkezése előtt ritkán tapasztalható feszültség alakult ki. Ennek közvetlen
előzményeként a Fehér Ház pénteken újabb katonai segélyt jelentett be Ukrajna
számára, és a csomagban ezúttal kazettás bombák is szerepelnek.
Az ENSZ 2008-ban betiltotta az ilyen típusú fegyverek
használatát, és az erről szóló egyezményhez 123 ország csatlakozott - köztük
Nagy-Britannia -, az Egyesült Államok, Oroszország és Ukrajna azonban nem.
Biden délután látogatást tett III. Károly királynál a
windsori kastélyban.
