A Citizens’ Observatory for Green Deal Financing nemrég kiadott
jelentése szerint semmilyen, vagy csak nagyon felszínes társadalmi egyeztetés
volt az RRF-tervek végrehajtásáról, a támogatási programokról. Ráadásul a
nyilvánosság nem láthat bele a források elköltésébe, a finanszírozott
projektekkel kapcsolatos információkhoz való hozzáférés korlátozott, ami az átláthatóság hiányára utal.
Bulgáriában, Észtországban, Magyarországon, Olaszországban,
Lettországban, Lengyelországban és Spanyolországban is gondok vannak az Európai
Unió helyreállítási alapjának (RRF) felhasználásával. A szervezet vizsgálata
feltárta, hogy az alapok elosztásáról szóló döntéseket a civil társadalom, a
nyilvánosság és az érintettek megfelelő bevonása nélkül hozták meg - írja a Portfolio.
A jelentés szerint a társadalmi egyeztetés és a nyilvánosság
bevonásának elmulasztása olyan beruházásokhoz vezetett, amelyek nem veszik
figyelembe a lakosság érdekeit, miközben épp a fenntarthatóság és a természeti
értékek védelme, a klímacélok teljesítése lenne az RRF célja. Az alapokat a
Covid-19 világjárvány által sújtott országok támogatására és az ellenállóbb
gazdaságok létrehozására szánták.
Míg egyes országokban intenzíven bevonták az állampolgárokat
a célok és a programok meghatározásába, addig más országokban nem volt részvételi lehetőség, ami potenciálisan rossz projektkiválasztáshoz vezetett.
Lengyelország például a polgárok kritikája miatt kivett a helyreállítási
tervből egy, a Visztula folyón megvalósítandó vízerőmű-projektet.
A szerzők külön vizsgálták Magyarország esetét
Emlékeztetettek, hogy bár az Európai Bizottság már tavaly
november 30-án jóváhagyta Magyarország gazdaságélénkítési és ellenállóképességi
tervét, de a pénzeszközök folyósításának feltétele, hogy az ország teljesítse
az igazságszolgáltatás függetlenségével, a jogállamisággal és a korrupcióval
kapcsolatos 27 konkrét feltételt. A magyar RRF-ből 5,8 milliárd euró vissza nem
térintendő támogatás járna, de sem ehhez, sem a felfüggesztett kohéziós
forrásokhoz nem fér hozzá az Orbán Viktor vezette kabinet.
A magyar kormány tett lépéseket a Bizottság aggályainak
kezelésére, és jogszabályokat alkotott, de konzultációs folyamat átláthatóságának és a nyilvánosság bevonásának szintjét továbbra is kritika
éri, mivel alig voltak társadalmi egyeztetések a helyreállítási tervek és
fejlesztési programok megalkotásakor.
A Citizens’ Observatory for Green Deal Financing jelentése rámutat,
a magyar gazdaságélénkítési terv és a pályázati felhívások elérhetők ugyan a
kormány honlapján, de a honlap funkcionalitása és a frissítések jelzése nem
megfelelő az átlagpolgárok aktív bevonásához vagy a nyilvános konzultáció elősegítéséhez, a projektek véleményezése bonyolult regisztrációs folyamatot
igényel, és az észrevételezési határidők gyakran túl rövidek.
A kormány új gázerőművek építésére vonatkozó terve további
ellenérzéseket váltott ki, a kritikusok szerint ez a program erősíti az importált
gáztól való függőséget, és nem helyezi előtérbe a lakóépületek energetikai
felújítását és a közösségi megújuló energiát.
A magyar kormány célja, hogy a közeljövőben véglegesítse a
REPowerEU fejezetet és jóváhagyásra benyújtsa az Európai Bizottságnak. Az
ütemterv és a nyilvános konzultáció mértéke azonban továbbra is bizonytalan.
Mindez kétségessé teszi, hogy mi lesz az RRF-hitel-ből az Orbán-kabinet által
lehívni szándékozott 6,6 milliárd euróból.
2600 milliárd forintról van szó, amelynek
elköltésébe korlátozott beleszólása van csak a hazai nyilvánosságnak.
