BUX 138405.87 -0,36 %
OTP 44850 -0,31 %
Promo app

Töltse le az Economx appot!

Letöltés

Nagy Márton: a mikroválllakozások a legsérülékenyebbek, a kkv-k a legedzettebbek

A hazai kis- és középvállalkozások súlya jelentős a magyar gazdaságban, ők adják a magyar gazdaság gerincét – hangsúlyozta Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter az Európai Vállalkozásfejlesztési Díj nemzeti fordulójának átadásán. Kiemelte, a magyar kkv-k a hazai vállalkozások 99 százalékát teszik ki, a foglalkoztatottak 72 százalékát alkalmazzák, ezzel több millió magyar család megélhetését adják.

2023. július 3. hétfő, 12:45

Fotó: Index / Papajcsik Péter
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!

A miniszter kijelentette: van tér a magyar kkv-k
fejlődésére, Magyarország versenyképessége is csak úgy javulhat, ha a
vállalkozások versenyképesebbé válnak. Tavaly a nettó árbevétel és a hozzáadott
érték 60 százalékát állították elő, amely jelentős növekedést mutat a korábbi
évekhez képest.

Hozzátette,

ehhez növelni kell az energiahatékonyságot, végre kell hajtani a digitalizációs fordulatot, növelni kell a kutatás-fejlesztési ráfordítások arányát. El kell érni azt, hogy a magyar vállalkozások minél magasabb szinten integrálódjanak a Magyarországon működő multinacionális vállalatok beszállítói láncába.

Nagy Márton elmondta, a Gazdaságfejlesztési Minisztérium
számára kiemelten fontos a kkv-k tudás és kompetencia növelése, a vállalkozói
kultúra fejlesztése, a vállalkozói kedv ösztönzése. Ennek érdekében kötött
megállapodást a minisztérium tulajdonosi joggyakorlásában működő IFKA a
VOSZ-szal és a KAVOSZ Zrt.-vel, hogy egy, a vállalkozásokat támogató hatékony rendszer álljon össze, amely kiaknázza a fejlesztési programok közötti
szinergiákat.

Az elmúlt évek gazdasági nehézségei folyamatos kihívás elé állították, és egyben megedzették a kkv-szektort

Rámutatott arra, hogy a magyar vállalkozások töretlen
fejlődést mutatnak, az Európai Bizottság 2022-es SME Performance Review
előzetes adatai szerint a magyar kkv-k termelékenysége 0,7 százalékponttal
megközelítette az uniós átlagot. A hatékonyságnövekedés mellett 2021-ben a
technológia- és tudásintenzív kkv-k súlya is növekedett a magyar gazdaságban.
Előrelépés történt 2022-ben a digitális gazdaság és társadalom fejlettségét
mérő (DESI) indexben, Magyarország pontszáma 43,8-ra emelkedett az előző évi
41,2-ről - sorolta a miniszter.

A tárcavezető szerint a magyar gazdaság növekedéséhez
innovatív, kezdeményező, kockázattűrő vállalkozásokra, őket támogató
szervezetekre, programokra van szükség. Példaként említette, hogy a Széchenyi
Kártya Program
jelentősen hozzájárul a gazdaság és a versenyképesség fejlesztéséhez, a Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogrammal együttesen több
mint 1,2 százalékponttal járul hozzá a 2023-as GDP-növekedéshez – mondta a
miniszter.

Megjegyezte,

ezen programok nélkül Magyarországon recesszió lenne, ezek a hitelprogramok képesek a magyar gazdaságot még mindig - ha szerényen is - növekedési pályán tartani.

A Széchenyi Kártya Max Plusz Programban az év elejétől 2023.
június végéig megközelítően 26 ezer hitelkérelmet fogadtak be mintegy 1,033
milliárd forint értékben, amelyből 430 milliárd forintot tesz ki a leszerződött hitelek állománya. A program termékeinek 51 százaléka a legsérülékenyebb
csoporthoz, a mikrovállalkozásokhoz, míg 39 százaléka a kisvállalkozásokhoz, 10
százaléka a közepes vállalkozásokhoz jutott el – sorolta a miniszter.

Jé, vállalkozást akar indítani minden tizedik magyar
Vonzó és társadalmilag megbecsült karrier útnak számít a vállalkozás Magyarországon, és ismét emelkedésnek indult a vállalkozások száma. Bővebben >>>

A kormányzati intézkedések és támogatások elengedhetetlenek
a munkahelyek megvédéséhez, és hozzájárulnak ahhoz, hogy Magyarországon
továbbra is rekord magas, 4,7 millió felett legyen a munkában lévők és rekord
alacsony maradjon a regisztrált álláskeresők száma. Magyarországon teljes
foglalkoztatottság van, ezt szeretnék a jövőben is megtartani – jelentette ki
Nagy Márton.

Felidézte, hogy az Európai Bizottság által alapított,
Európai Vállalkozásfejlesztési Díjat 2006-ban adták át először, Magyarország
pedig minden évben részese volt a kezdeményezésnek, európai szinten is sikeres
projektekkel indult a versenyben, az egyiket 2014-ben az európai zsűri fődíjjal
ismerte el.

Az Európai Vállalkozásfejlesztési Díj nemzeti versenyén

  • a vállalkozói ismeretek növelése kategória nyertese lett
    Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata a "Nyíregyházi Foglalkoztatási
    Paktum" Helyi termék- és szolgáltatásfejlesztési tevékenysége című
    projekttel,
  • a fenntartható átállás ösztönzése kategória győztese lett a
    Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara az Infinity of handicraft/A kézművesség
    végtelen című projektje.

Az idei évben első alkalommal hirdették meg a vállalkozás a
társadalmi esélyegyenlőségért kategóriát, amelynek nyertese a Budapesti
Kereskedelmi és Iparkamara Bridge to Benefits Mastercourse for sustainable SMEs
elnevezésű projektje lett,

  • az üzleti környezet fejlesztése, és a vállalkozások
    külpiacra lépésének elősegítése elnevezésű kategória nyertese az IFKA Nonprofit
    Közhasznú Kft. VALI.HU - The personalised business information website című
    projekt.
  • vállalkozói kedv
    ösztönzése kategóriában a KAVOSZ Zrt. Széchenyi Kártya Programja lett a
    nyertes.

Az Európai Vállalkozásfejlesztési Díj spanyolországi
döntőjében a nemzeti nyertesek közül a KAVOSZ és az IFKA projektjei kapnak
lehetőséget Magyarország képviseletére.

Mutatjuk, mennyi minden szól a minimálbér évközi emelése mellett
Az alacsony jövedelműeket súlyosabban érinti az infláció, mint a magasabb keresetűeket, ráadásul a minimálbér reálértéke csökken az idén. Ennek elkerülése érdekében szeptembertől legalább 4 százalékos évközi emelést javasolnak a szakszervezetetek. Bővebben >>>
Economx
Economx

Ez is érdekelhet