Július 1-jétől, azaz holnaptól már élesedik az online árfigyelő rendszer. Március 23-án jelentette be a Gazdaságfejlesztési Minisztérium (GFM),
hogy a kormány támogatja a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) elnöke, Rigó Csaba
Balázs javaslatát, miszerint nemzetközi példák alapján online árfigyelő
adatbázist hoznak létre. A mielőbbi megvalósítás érdekében pedig a GFM és a GVH
közös munkacsoportot hozott létre, amelyhez áprilisban az Igazságügyi
Minisztérium (IM) is csatlakozott. A projektbe bevonták az Agrárminisztériumot
(AM), a Központi Statisztikai Hivatalt (KSH), valamint a kiskereskedőket
tömörítő érdekszövetségeket is.
Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ)
főtitkára az Indexnek elmondta, hogy a kezdeményezést és az ehhez kapcsolódó
kormányzati döntést követően egyeztetések indultak az érintett piaci szereplők,
valamint a GVH, a kormányzati feladatokat összefogó GFM és a
kereskedelempolitikát irányító AM között.
Ezek az egyeztetések egyrészt az árfigyelő rendszer tartalmára, másrészt informatikai működtetésére irányultak, ugyanis a kereskedelmi vállalkozásoknak is jelentős informatikai fejlesztéseket kellett végezniük a napi adatbevitelhez
– mondta az OKSZ
főtitkára.
Sipos Attila, a versenyhivatal főtitkára felidézte: a GVH
elnökének javaslata azt célozta, hogy a hazai vásárlók számára elérhetővé
váljon egy olyan adatbázis, mely lehetővé teszi számukra a fogyasztói árak
átlátható összehasonlítását.
Az árfigyelő adatbázis használata jelentősen erősíti az átláthatóságot.
A kereskedők naponta töltik fel az áraikat, így a
szolgáltatás végső soron – a fogyasztók érdekeivel összhangban – hozzájárulhat
a kiskereskedelmi szektorban a piaci verseny intenzitásának fokozásához –
jegyezte meg a GVH főtitkára.
Május 8-án láttak napvilágot a rendszer részletei, a
munkacsoport, a fejlesztők és a kiskereskedelmi cégek azóta gőzerővel dolgoztak az
adatbázis létrehozásán, hogy mielőbb a fogyasztók
szolgálatába állhasson egy reszponzív rendszer. Más hasonló projekteknél csak a
tesztelés önmagában több időt igényel, mint amennyi jelen esetben a teljes
folyamatra jutott.
Kiderült például, hogy
- a kevésbé árérzékeny háztartások számára sokkal fontosabb,
hogy minél gyorsabban túl legyenek a bevásárláson. Ők jellemzően egy boltba
mennek vásárolni, és sokkal kevésbé jellemző, hogy egy akciós termék miatt
teszik ezt. - az árérzékenyebb vásárlók több boltba, akár három-négybe is
hajlandók elmenni a nagybevásárlás során, továbbá hetente akár többször is
vásárolnak. Ők napi szinten figyelik az akciókat, lapozgatják az akciós
újságokat. - több interjúalany is elmondta, hogy úgy készül fel a
nagybevásárlásra, hogy átolvassa az összes nagyáruház újságát, és kijegyzeteli,
hogy hol mit érdemes megvenni.
Az elvégzett kutatások alapján Sipos Attila tájékoztatása
szerint három fő élethelyzet rajzolódott ki, amelyben az árfigyelő az állampolgárok segítségére lehet:
- egyrészt a napi rutin része, hogy a vásárlók figyelik az
akciókat azért, hogy jó ajánlatokat találjanak, - másrészt akkor kezdenek el kutatni, amikor fogyóban van
valamilyen élelmiszer otthon: rákeresnek, hol a legolcsóbb a termék, hogy nagy
tételben be tudjanak belőle vásárolni, - végül a nagybevásárlás közeledtével böngészik a
termékkategóriákat, hogy képet kapjanak arról, mi hol mennyibe kerül.
A szombaton induló honlapon a felhasználók hat
kiskereskedelmi lánc összesen mintegy 1200 boltjában, 62 termékkategóriában
tudják böngészni az élelmiszerek árait.
Sipos Attila az Indexnek azt is elárulta, hogy az oldalon a
felhasználók kilistázva láthatják, hogy a legnépszerűbb termékkategóriákban
mely termékek a legolcsóbbak, illetve kiskereskedelmi üzletenként hogyan térnek
el az áraik. Az eredeti, az akciós és – amennyiben releváns – a törzsvásárlói
árat is meg tudja nézni a felhasználó. A rendszer azt is fogja tudni kezelni,
ha egy áruházlánc boltjaiban eltérő áron lehet hozzájutni ugyanahhoz a termékhez.
A felhasználók kereső segítségével megtalálhatják a vásárolni kívánt termékek
árait. Emellett később lehetőség lesz a bevásárlólista üzletlánconkénti
összehasonlítására, az árfigyelőbe adatot szolgáltató üzleteket pedig térképen
is feltünteti a rendszer.
A rendszerbe első körben kötelezően a legnagyobb, éves
szinten 100 milliárd forint nettó árbevétel feletti kiskereskedelmi láncok:
az Aldi,
az Auchan,
a Lidl,
a Penny,
a SPAR és
a Tesco
szolgáltatnak adatot mindennap. A kisebb boltok, üzletek önkéntesen csatlakozhatnak a rendszerhez.
A megvizsgált nemzetközi példák is arra mutattak rá, hogy az
indulás után Görögországban, Romániában és Németországban is folyamatosan
fejlesztették, alakították a hasonló árfigyelő rendszereket.
A GVH főtitkára megemlítette azt is, hogy a fő
továbbfejlesztési irányok a felhasználókutatás alapján már körvonalazódnak: a
cél, hogy segítsék a magyar vásárlókat, hogy időben értesüljenek az akciókról,
illetve hogy a termékkategóriák köre is bővüljön idővel. Ezt azzal egészítette
ki Vámos György, hogy az elmúlt hónapokban a családok megfontoltabban
vásárolnak – és a fogyasztási piac zsugorodott is. Meglátása szerint minden
piaci szereplő érdeke a kilábalást fékező infláció letörése, amihez a kulcs a
költségek csökkentésén keresztül az árelőny továbbadása a vásárlónak
Az OKSZ főtitkára szerint
az árfigyelő rendszer hatása egyértelműen kedvező lesz, azt nemcsak a vásárlók, hanem a piaci szereplők is figyelni fogják, ugyanígy a kereskedők mellett a termelők, gyártók is.
Vámos
úgy véli, a rendszer döntő előnye és haszna a megoldásban rejlik: egységes
rendszerben, egységes termékkörben nyújtja azt az ár-összehasonlítási
lehetőséget, amit egyébként mindenki nap mint nap egyébként is keres.
