Békés megyében terem meg éves szinten a hazai görögdinnye csaknem fele. Sok termelő kitolja a szezont a szakaszos ültetéssel és a nagy
fóliasátras dinnyetermesztéssel – írj a novenyvedoszer.hu. A terméseken már
most jól látszik az, hogy szép a külsejük, kisimult a héjuk, ami azt
feltételezi, hogy jó minőségű és kiváló íztartalommal megáldott dinnyékről van
szó.
- A görögdinnye a tökfélék, vagy más néven a kabakosok családjába tartozó, Afrika déli részéről származó növényfaj, illetve annak termésének a neve. Sokan gyümölcsnek tartják, de termesztés-technikailag valójában zöldségnek számít.
- Semmi köze Görögországhoz, a görögdinnye megnevezés a dinnye formájára, így a görgethetőségére utal.
Göcző Mátyás, a Magyar Dinnyetermesztők Országos
Egyesületének elnöke szerint
így korábban lehet kiültetni a növényeket, amelyek ezzel nincsenek kitéve az időjárás viszontagságainak.
2021-ben teljesen
érintetlen dinnyeföldek maradtak az ország több pontján, amit egyáltalán tudtak
eladni – közölte akkor az egyesület. 10 ezer tonna mennyiséget meghaladó dinnye
maradt a földeken, és jó részüket egyszerűen betárcsázták.
Az áruházláncoknak is szállító gazdák már régóta gondolkoztak a szezon széthúzásán
Ennek köszönhetően augusztus második feléig is biztonsággal
lehet folyamatos ellátást biztosítani dinnyéből. Jó hír, hogy minden
termesztőkörzetben megmaradtak a tavalyi területek, egyedül a Nyírségről lehet
azt elmondani, hogy a tavalyi felvásárlási áraknak köszönhetően ismét
fellendült a dinnyetermesztés. Ott 200 hektárral növekedett a termőterület,
amely még több dinnyével látja el a hazai vásárlókat.
Tavaly a területcsökkenést a kertészeti ágazatokat sújtó
munkaerőhiány, illetve a dinnye értékesíthetőségének bizonytalansága mellett az
is okozta, hogy számos dinnyetermelő döntött úgy, hogy a földjén inkább
szántóföldi gazdálkodást folytat.
Az extrém hőhullám nagymértékben befolyásolta a dinnyeszezon
alakulását
A dinnyének a csapadékszegény, rekkenő hőség ártott a
legjobban, leromlottak a termésátlagok is: volt, ahol hektáronként húsz tonna a
hozambeli különbség volt az előző évekhez képest.
Megtépázták a hazai gyümölcsfákat az idei hideg éjszakák
Egyes gyümölcsfajtákból szinte teljesen kifogytunk nyárra. Az
átlagosnál jóval kevesebb cseresznye terem a tavaszi fagyok miatt. A
Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) új, a magyarországi időjárást bíró
fajtakínálat kialakítását és használatát sürgette a hazai klímán nem alkalmas
mediterrán fajták helyett.
A NAK 40-50 százalékosra becsüli a tavaszi fagyok miatti
terméskiesését a cseresznyénél, pedig a jó években mintegy 12-13 ezer tonna volt
a termés, az idén ennek csak 50-60 százalékával számolnak, a Dunántúlon és a
Duna-Tisza-közén nagyobb fagykárok keletkeztek, de keleten és délen sem ideális
a helyzet.
Magyarországon a tavalyi 64 ezer tonnás betakarított
meggytermésnél 15-20 százalékkal lehet kisebb az idei
A FruitVeb Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és
Terméktanács közölte, a termés fajtánként és termesztőkörzetenként vegyes képet
mutat, ezért az előrejelzés még kissé bizonytalan. A várható visszaesést a tavalyi aszály hatásának
tulajdonítják, hiába virágoztak ugyanis jól a fák, a szárazság miatt gyengült a
kondíciójuk, termékenyülő képességük.
A kajszi és az őszibarack 70 százaléka kiesett, a szilva
előreláthatólag lefeleződött
A körte, a cseresznye, a kajszi vagy a szamóca
termésmennyisége nagyjából harmadára esett 30 év alatt, a szilva ötödére, az
őszibarack hetedére zuhant, a málna pedig lényegében eltűnt. Az aszály miatt
tavaly szinte példátlanul kevés alma termett, az elmúlt 30 évben csak egyszer
volt rosszabb éve.
A termesztés szerkezeti átalakulása miatt az agrárium rendkívül érzékeny az egyre gyakoribb időjárási szélsőségekre. Ez is az oka
annak, hogy a tavalyi aszály a magyar mezőgazdaságnak okozta a legnagyobb kárt
az EU-ban.
Importált gyümölcsre szorulunk, ami csak árnyéka a hazainak
A magyar gazdák alapvetően arra kényszerültek, hogy
külföldi, főleg mediterrán fajtákat hozzanak be. Azonban mára annyira
megváltozott az időjárás, hogy nemcsak a meleg teleket, hanem az akár tíz napon
belül jelentkező 15 és -10 fok közti különbségeket is bírniuk kellene a
fajtáknak, de a jelenleg általánosan alkalmazottak arra nem képesek.
