Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
„A reptér nemzetstratégiai kérdés” – mondta Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter az Indexnek adott interjújában.
A budapesti repteret 2005-ben privatizálták, azóta a fő tulajdonos egy német vállalat. A kormány már korábban is beszélt arról, hogy vissza szeretné szerezni a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér többségi tulajdonát állami kézbe. A miniszter úgy véli, hogy mielőbb helyre kell hozni és ki kell javítani azt a hibát, amit szerinte a Gyurcsány-kormány követett el.
A repülőtér megvásárlásáról szóló tárgyalások elkezdődtek, részleteket egyelőre nem árulhatott el. Annyit azonban kiemelt, hogy
a Vodafone-ügyletnél a Budapest Airport nagyobb falat.
Nem újkeletű a reptér megszerzésének ötlete, két évvel ezelőtt már napirenden volt a tranzakció, még az átvilágítás is elkezdődött a Budapest Airportnál, de a választások utánra tolódott a vásárlás.
Konkrét összeget a miniszter nem mondhatott, azonban korábban 1 600 milliárd forintos vételárról beszéltek szakmai berkekben a többségi tulajdonrészért cserébe, ami azóta csak tovább növekedhetett.
A budapesti repülőtér komoly szárnyalásba kezdett közben. Nagy kihívást jelentő, ám mégis nagyon sikeres évet zártak 2022-ben. A Liszt Ferenc Nemzetközi repülőtér rekordot döntött a légiáru-szállítás területén. Közben pedig a 100 milliárd forintot is eléri a fejlesztések értéke.
Nagy Márton az interjúban a reptér mellett a következőkről beszélt:
Nemcsak a bankszektort és a távközlést akarja bekebelezni a kormány, hanem a kiskereskedelmet is:
- A miniszter szerint minden magyar állampolgár megérdemli, hogy jó minőségű és megfizethető árú hazai termékez jusson.
- Célunk a teljes vertikális integráció elérése, azaz a piac megszervezése a termeléstől egészen a kereskedelemig” – közölte Nagy Márton.
Extraprofitadó a rezsicsökkentésért:
- „A rezsivédelem finanszírozásához az elszálló energiaárak miatt a kormány főként az energiaszektorra és a bankokra extraprofitadókat vetett ki, ezzel sikerült a lakosságot megkímélni a brutális piaci áremelkedéstől” – mondta.
- Akkor szűnhet meg az intézkedés, ha az energiaárak normalizálódnak és nem termelődik extraprofit a vállalatoknál – tette hozzá.
- A miniszter szerint hazánk élen jár ebben is, ugyanis hasonló intézkedésekről döntöttek nyugaton magyar mintára.
Akkumulátorgyárak:
- Nagy Márton szerint az akkumulátorgyár-beruházás jó Magyarországnak, ugyanis az elektromos autógyártás és az akkumulátorgyártás is a jövőnek szól, szükség van rá.
Ársapkák és a piac:
- „A kormány által bevezetett hatósági áraknak ugyan vannak negatív, piactorzító hatásai, de az tagadhatatlan, hogy az inflációval szemben védelmet nyújtanak” – emelte ki a gazdaságfejlesztési miniszter.
- Szerinte a kormány nem tehetett mást, minthogy a gazdaságba történő beavatkozáson keresztül az árstopokkal védi a lakosságot.
- A rezsicsökkentés is ársapka, amely már 2013 óta érvényben van. „Ezt is sikerült megvédenünk az átlagfogyasztásig” – mondta. „Az átlagfogyasztásig védő rendszer hosszú távon is fenntartható, így ehhez most nem szabad hozzányúlni.”
Lehet magyar euró?
- Nagy Márton elmondása alapján akkor vezethetik be az eurót, amikor hazánk eléri a vásárlóerő-paritáson számolva az egy főre jutó uniós GDP-átlag 90–95 százalékát.
