Minden út Rómába vezet? - A magyar konvergencia elmúlt két évtizede
A hazánkhoz hasonló, a legfejlettebb államokhoz képest alacsonyabb egy főre eső jövedelemmel jellemezhető országok előtt nyitva áll a lehetőség, hogy életszínvonalban megközelítsék a nyugat-európai, jobb esetben az észak-amerikai országokat.
Lesújtó adatok a magyar oktatásról
Tavaly a 18-24 éves korosztály 12,5 százaléka számított korai iskolaelhagyónak Magyarországon. Miközben a magyar mutató emelkedik, az uniós csökken. A visegrádi országokban fele ennyi diák lép ki a kelleténél hamarabb az oktatásból - derül ki a Portfolio.hu cikkéből.
Nagy a baj Magyarországon - tizenhét százalékos pluszra lenne szükség
Tavaly a GDP-hez mért beruházási mutató Magyarországon 17,8 százalékos volt, ami az európai mezőnyben a gyengébbek közé tartozik, ráadásul 2005 óta a legrosszabb magyar mutató. Ha az idén 3,7 százalékkal nő a GDP, akkor legalább 17 százalékos beruházásbővülés kellene, hogy a mutató 20 százalék fölé kerüljön - véli Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője.
Négy magyar régió is Európa szegényei között van
Magyarország négy régiója is az \"alacsony jövedelmű régiók\" kategóriájába tartozik - derül ki az Európai Bizottság új jelentéséből, amely azt vizsgálja, hogy mi segíti elő és mi akadályozza e régiók versenyképességéének javulását, és azok miért nem érték még el az EU esetében elvárt szintű gazdasági növekedést és jövedelmet.
\"Ne olcsó munkaerőként kezeljék a magyarokat!\"
Lengyelország és Magyarország is kihívásként és egyúttal lehetőségként tekint a digitális fejlődésre. Lepsényi István gazdaságfejlesztésért felelős államtitkár szerint ehhez a kkv-k fejlesztése kell, míg Pawel Chorazy lengyel fejlesztési államtitkár-helyettes az állami cégek átformálásában látja a megoldást, de a robotokra kivetett adóktól sem riadnának vissza - derült ki a think.BDPST konferencián.
