reálbér

Bővül a foglalkoztatottság, emelkednek a bérek

Az év első három hónapjában a bruttó nominális átlagkeresetek 16,6, a nettó átlagkeresetek 15,2 százalékkal haladták meg a tavalyit - jelentette a Központi Statisztikai Hivatal. A március/március dinamika a január-márciusinál alacsonyabb, 16,3 százalék volt. A versenyszférát 17,9, a költségvetés finanszírozta területeket 13,4 százalékos emelkedés jellemezte. A teljes munkaidőben foglalkoztatottak bérnövekedésének üteme a mezőgazdaságban, a fafeldolgozásban, az építőiparban, az egészségügyi és szociális szolgáltatásoknál a 20 százalékot is meghaladta, a közigazgatás-védelem-kötelező társadalombiztosítás területen dolgozók bérének 9,7 százalékos növekedése a reálbérszint fenntartásához sem volt elég. A gyors bérnövekedés nem akadályozta meg a foglalkoztatás 0,7 százalékos bővülését, az első három hónapban átlagosan 2,7 millióan álltak alkalmazásban - a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozásoknál, illetve a költségvetési és társadalombiztosítási intézményeknél. P. B.

Kiugróan javul a termelékenység

A NAPI Gazdaság számítása szerint tavaly közel 12 százalékkal csökkent az egységnyi kibocsátásra jutó reálbérköltség az iparban. A versenyképesség növekedésére utaló értéket csak részben indokolja a termelékenység közel 17 százalékos javulása, abban a nem személyi költségek gyorsabb emelkedése, a bérköltség csökkenő súlya is jelentkezhet.

Nem irreális a béremelkedés üteme

A magas, 4-5 százalékpontos kimutatott reálbér-növekedésből akár két százalékpont is betudható a korábbi féllegális, illetve illegális jövedelmek kifehérítésének, így nem jár lényeges inflációs hatással - vélik a NAPI Gazdaság által megkérdezett elemzők. Az Európai Unióhoz való közeledés miatt mindenképpen növekvő bérek inflációs hatását korlátozza, hogy a béremelések csak a piaci szolgáltatások áraiban jelennek meg közvetlenül.

Magasabb inflációt jelez a Kopint-Datorg

Megemelte az inflációra vonatkozó korábbi előrejelzését a Kopint-Datorg Rt., a kutatóintézet 9 százalék körüli fogyasztói árnövekedést vár 2001-ben. A prognózis szerint a magasabb inflációt elsősorban az élelmiszerárak emelkedése okozza, míg az importált inflációt a kutatók a tavalyinál alacsonyabbra becsülik. A bruttó hazai termék (GDP) bővülését 4,8 százalékra teszi a 2,6 milliárd eurós folyó hiányt prognosztizáló Kopint.