Az idei első két hónapban jelentősen, 18,8 százalékkal nőttek a versenyszféra és 12,2 százalékkal a költségvetési szféra bérei - derül ki Központi Statisztikai Hivatal adataiból. A kimutatott bérnövekedés azonban azokat a jövedelmeket tartalmazza, amelyeket korábban zsebbe kaptak a fekete- és szürkegazdaságban, majd a minimálbér-emelés hatására „kifehéredtek”, márpedig ez sem jövedelembővítő, sem bérinflációs hatással nem bírt - mondta a NAPI Gazdaságnak Forián Szabó Gergely, a Budapest Alapkezelő és Zsoldos István, a ConCorde Értékpapír Rt. elemzője.
Forián szerint a valós bérnövekedés akár több százalékponttal is elmaradhat a statisztikától, legalábbis erre utal, hogy a KSH munkabér-kimutatásában átlag feletti volt azoknak a szektoroknak a béremelkedése, ahol a legnagyobb a fekete jövedelmek hányada: ilyenek a szolgáltatások, a vendéglátás, a szállásadás, az építés és az ingatlanügyletek. Ez a felzárkózó, behozó jellegű áremelkedés csak ideiglenesen emeli a kimutatott bérek inflációját - mondta Zsoldos.
Az elemzők egyetértenek abban, hogy a gazdaságban tényleg kialakultak szűk munkapiaci keresztmetszetek, regionálisan a gyorsan növekvő területeken, illetve általában a feldolgozóiparban. Ezek a hiányok a béremelkedés ütemén keresztül valóban járhatnak fogyasztói inflációnövelő hatással. Ennek mértéke azonban korlátozott, hiszen a béremelkedések közvetlen továbbhárítására az árakon keresztül csak a fogyasztói kosár 20 százalékát kitevő piaci szolgáltatások esetében van lehetőség. Ezen belül is különösen a munkabérintenzív szolgáltatásoknál lehet jelentős ez a hatás. Ebben a termékcsoportban viszont az utóbbi időben nem volt kiemelkedő áremelkedés. A munkabérintenzív szolgáltatások 14,5 százalékos márciusi árindexe sem feltétlenül csak a munkabéremelések hatását tükrözi - mondta Zsoldos. Ezt csak akkor tudnánk kijelenteni, ha ismernénk a szektor árazási politikáját. A Concorde elemzője a magas inflációjú országok példáját említette, ahol olyan ágazatokban is sokszor az alapanyagok árához igazítják a végtermék árát, amelyekben a költségek nagy része bérköltség. Ezt figyelték meg az izraeli fogorvosok esetében is például a magas inflációjú nyolcvanas években.
A munkabér-növekedés és az általa valamelyest táplált infláció részben elkerülhetetlen, a belföldi bérszínvonal uniós szintre történő felzárkózásának természetes következménye - véli Forián, hozzátéve, hogy ennek fényében nem is olyan magas a kimutatott munkabér-növekedés.
P. B.
