pénztárgép

A szakszervizek a végső rohamra is felkészültek

Csaknem egy tucat nagy forgalmazó értékesíti Magyarországon a különböző márkájú és rendszerű - honosítással ellátott és adóhivatali engedéllyel rendelkező - pénztárgépeket és taxamétereket. Ezek mindegyike külföldi, többnyire multinacionális vállalat termékeivel foglalkozik, komplett magyarországi gyártást egyikük sem végez. A kereskedelmi cégek pénztárgépei alapvetően hagyományos fajtájúak vagy számítógép-alapúak, ám mindkét változatra jellemző, hogy a forgalmazók a magyar előírásoknak megfelelően „fiskalizálják”, adómemóriával, valamint más, a működtetéshez szükséges programokkal látják el azokat. Az itthon kapható 150-200 típusból csak néhány kizárólag magyar gyártású és vezérlőegység beépítését is csak néhány kis hazai szakcég vállalja. A felhasználói programok egy részét a külföldi gyártó a magyarországi forgalmazóval egyeztetve készíti, de a gépek jelentős hányadát itthon programozzák. Az adóhivataltól kapott tájékoztatás szerint terjed az a megoldás, hogy a számítógépbe itthon gyártott vezérlőkártyát - fekete dobozt - építenek be és a felhasználói programot is magyar vállalkozás készíti. A nagy forgalmazók viszonteladókon keresztül értékesítik a pénztárgépeket. Ezekhez négyszáz szakszerviz kapcsolódik, amelyek szintén csak adóhivatali engedéllyel végezhetik a munkájukat. Egyelőre nincs pontos adat arról, hogy az idén januártól érvényes rendeletnek megfelelően eddig hány pénztárgépen állították át az áfakulcsokat, illetve végezték el az adómemória-kiírást, ami a gépek bonyolultságától függően húsz perc, legfeljebb másfél-két órás munka. A pénztárgéppiacot több mint egy évtizede jól ismerő Tóth Tamás, az ECR-Trade Pénztárgép Kereskedelmi Kft. (ECR-T) ügyvezető igazgatója úgy véli, a gépek 50-60 százalékán végeztették el a szükséges változtatásokat. Megítélése szerint igen sok vállalkozás hiányosan ismeri a rendelkezést, emiatt vélhetően sokan lesznek olyanok, akik az utolsó napokban próbálják majd megoldani a problémát. Tóth szerint a pénztárgépek, valamint a taxaméterek átállításáról szóló rendelkezés legalább olyan közérdekű információ, mint például az szja-befizetés időpontja, amelyre a határidő előtti napokban a média is felhívja a figyelmet. A főleg kis- és középvállalkozásokat kiszolgáló ECR-T eddig mintegy ezer pénztárgépnél végezte el a szükséges átállítást, valamint adómemória-kiírást. Köztük volt olyan vállalkozó, aki abban a meggyőződésében élt, hogy mivel az általa forgalmazott terméknél nincs áfaváltozás, neki nem kell átállíttatnia a pénztárgépét (holott a rendelet minden ilyen eszköznél kötelezővé teszi ezt). Az említett vállalkozó még nyilatkozatot is adott arról, hogy pénztárgépén nem kér áfaátállítást.

Újabb szakmákban lesz kötelező a pénztárgép használata

Egy szeptember végi kormányrendelet tovább csökkentette azon üzletkörök számát, ahol nem kötelező a pénztárgépek és taxaméterek használata. Becslések szerint jelenleg mintegy 300 ezer pénztárgép van forgalomban, ebből 120-150 ezret 1-5 éven belül lecserélnek a vállalkozások.