olajár

Hihetetlen magasságba emelkedhetünk

Jeffrey Yale Rubin, a Birinyi Associates Inc. vezető elemzője szerint emelkedni fognak a részvényárak, a vezető amerikai index, az S&P 500 pedig további 63 százalékkal 2100 pontra nőhet. A gazdasági növekedés is visszatérhet a második félévben.

Újabb csúcsokat ver az olajár

Minden eddiginél magasabbra – novemberi szállításra New Yorkban hordónként 50,49 dollárra, Londonban 46,87 dollárra – emelkedett tegnap az olaj ára, a Bloomberg szerint ezúttal amiatt, mert a piacok túlbecsülték az amerikai olajipar talpra állási képességét. Az Ivan nevű hurrikán okozta termeléskiesés azonban tartósnak bizonyult: a hét elején még mindig a szokásosnál 28 százalékkal kevesebb olaj érkezett a forgószelek sújtotta Mexikói-öbölből, eközben pedig az amerikai fűtőolaj-tartalékok mennyisége 9,7 százalékkal volt kevesebb az előző öt év átlagánál. Egy év alatt az olajárak 65 százalékkal mentek feljebb. A közel-keleti és a nigériai terrorakcióktól való félelem mellett fölfelé nyomja az árakat a szállítási költségek emelkedése is: a VLCC szuper-tartályhajók bérleti díja a Perzsa-öböl és az Egyesült Államok, illetve Ázsia között idén 70 százalékkal emelkedett. E tények ellenére a nagy nemzetközi szervezetek az OPEC-től az IMF-ig határozottan állítják, hogy az olajárak jelenlegi szintje alapvetően a spekuláció miatt ilyen irreálisan magas. Hiába jelentette be Szaúd-Arábia, a legnagyobb olajhatalom a termelés fokozását és emelte szeptemberben a második helyen álló Oroszország posztszovjet csúcsra, napi 9,42 millió hordóra a kitermelést, nem tudják letörni az árakat. Pedig az orosz olajtermelés esetleges csökkenésével kapcsolatos aggályok sem igazolódtak be, sőt: 1999 óta folyamatosan, hónapról hónapra összesen már több mint 50 százalékot nőtt a termelés. Jövő év első negyedében akár hordónként 40 dollár alá is eshet az olaj ára, ha – elsősorban az iraki helyzet esetleges stabilizálódásával – enyhülnek a politikai félelmek, jelentette ki tegnap Purnomo Yusgiantoro indonéz olajügyi miniszter, a Kőolaj-exportáló Országok Szervezetének (OPEC) elnöke. Annak ellenére ez a meggyőződése, hogy mint mondta, 2005 első negyedében még igen erős lesz a kereslet.

Hullámvasúton az olajár

Tegnap először esett, később emelkedni kezdett, majd újra esett az olaj ára a világpiacon, miután a két dél-iraki olajkikötő, amelyeket hat napra megbénított egy szabotázsakció, újraindította az exportot. A szeszélyes ármozgás oka, hogy a piac némileg tart a kivitelt akadályozó szabotázsakciók folytatódásától. Az amerikai könnyűolaj ára délután hordónként 37 centtel, 38,38 dollárra, a Brent olajé 8 centtel, 36,13 dollárra csökkent. Az ár alakulását befolyásolta, hogy Norvégia, a világ harmadik legnagyobb kőolaj-exportálója tegnap több mint 10 százalékkal, napi 315 ezer hordóval csökkentette kivitelét az olajmunkások négynapos sztrájkja miatt, és a szakszervezet a munkabeszüntetés kiszélesítésével fenyegeti a Statoil olajcéget. Az egyre erősödő világgazdasági fellendülés ugyanakkor 24 éve a leggyorsabb tempójú növekedést hozza az olajfogyasztásban, s a termelő országok máris gyakorlatilag kapacitásuk határán dolgoznak, ami azt jelenti, hogy nemigen van honnan pótolni bármelyik termelő kiesését. A Reuters szakértői szerint az egyedüli jelentősebb tartalékkapacitás a szaúdi olajból van: mintegy 1,5 millió hordó naponta. Oroszország már közölte, amikor az OPEC a szervezeten kívüli termelőket is felszólította a kitermelés növelésére, hogy kapacitása határán dolgozik, nem tud több olajat a felszínre hozni.

Merénylet az olajár ellen

A 22 polgári áldozatot követelő szombati szaúd-arábiai merényletre a tegnap az ünnep miatt zárva tartó olajpiacok csak ma reagálhatnak, de az elemzőknek kétségük sincs, hogy az olajközpont elleni al-Kaida-támadás csak felfelé nyomhatja az olaj árát. Szaúd-Arábia ugyanis nemcsak a világ legnagyobb exportőre, de az egyetlen, amely még jelentős kihasználatlan kapacitással rendelkezik, vagyis képes lehet a csúcson járó, idén eddig 27 százalékot emelkedett árak letörésére. A Saudi Aramco állami olajvállalat sietett megnyugtatni a piacokat, hogy a terrorakció semmilyen fennakadást sem okoz a kitermelésben és a szállításban. A magas olajár miatt azonban – még ha nem emelkedne is tovább – az idén várhatóan a prognosztizáltnál 0,2 százalékkal lesz alacsonyabb az eurózóna GDP-je, az infláció már két éve a legmagasabb szintre kúszott és az előrejelzések szerint még tovább növekszik.