növekedés

A fogyasztáson múlhat a növekedés

A jegybank 2004-es növekedési előrejelzése mindössze 2,7 százalék, ami elsősorban azzal magyarázható, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) a fiskális szigorítás miatt a fogyasztási dinamika jelentős visszaesésével számol. Az elemzők és a kereskedelmi szakértők is úgy látják, hogy erre jelenleg nincs sok esély. Amennyiben a háztartások a jövedelem csökkenésére nem a fogyasztás, hanem a megtakarítások visszafogásával reagálnak, azaz a fogyasztási kereslet növekedése a vártnál 1-2 százalékponttal magasabb lesz, úgy akár 3,5 százalékos is lehet a GDP bővülésének üteme - ismerik el a jegybank elemzői. Az inflációs prognózisok eltérése szintén jelentős a többi piaci szereplőhöz mérten, ami elsősorban a számításokhoz használt eltérő devizaárfolyamoknak tudható be. A jegybanki módszertan nem a várakozásokon alapul, hanem a megjelenés előtti hónap átlagos forintárfolyamával számol, míg a piaci szakértők a forint erősödésére számítanak. Amennyiben az euró 250 forintra gyengül, az 0,5 százalékponttal csökkentheti a jövő decemberi fogyasztói árindexet - ismeri el jelentésében a jegybank. Elképzelhető, hogy az MNB-jelentés láttán magasabbra emelkednek a piaci inflációs prognózisok is - mutatott rá több elemző.

Elhúzhat mellettünk a régió (teljes)

A kelet-közép-európai térség többi vezető országával - Lengyelországgal, Csehországgal és Szlovákiával - szemben idén Magyarországon lassul a bruttó hazai termék (GDP) növekedési üteme - derül ki az Economist Intelligence Unit (EIU) globális elemzéséből, amit az Interfax ismertetett.

Elhúzhat mellettünk a régió

A kelet-közép-európai térség többi vezető országával - Lengyelországgal, Csehországgal és Szlovákiával - szemben idén Magyarországon lassul a bruttó hazai termék (GDP) növekedési üteme - derül ki az Economist Intelligence Unit (EIU) globális elemzéséből, amit az Interfax ismertetett. Az elemzés szerint 2003-ban a magyar növekedés 3 százalékos lesz, szemben a tavalyi 3,3 százalékos ütemmel. Az elemzők úgy látják, hogy a GDP-bővülés lassulása elsősorban az uniós dekonjunktúrának tudható be, de szerepet játszik benne a forintárfolyam védelmében fenntartott magas kamatszint is. A régió egészének idei növekedését 2,5 százalékra teszi az EIU, amely jövőre 3,1 százalékra, 2005-ben pedig 4 százalékra gyorsul. Az elemzők nem túl optimisták a térség országainak növekedési kilátásait jelentős mértékben meghatározó uniós konjunktúrával kapcsolatban. A prognózis szerint 2003-ban a 15 tagállam gazdasága átlagosan mindössze 0,6 százalékkal növekszik és egy évvel később is 2 százalék alatt marad a GDP bővülési üteme. Nem sok bizakodásra ad okot, hogy az EIU azt sem tartja kizártnak, hogy egyes országok - például a magyar export szempontjából kiemelkedő jelentőséggel bíró Németország - jövőre újra recesszióba süllyednek.

Növekszik a pénzügyi kockázat térségünkben

Közép- és Kelet-Európában megnőtt a pénzügyi válság kockázata - közölte a hallei gazdaságkutató intézet (IWH), hozzátéve, hogy ehhez a nyugat-európai gazdaságok növekedési ütemének lefékeződése mellett a legtöbb országban belső feszültségek is hozzájárulnak. A 13 ország gazdaságára kiterjedő átfogó elemzés szerint a térségben Lengyelország és Magyarország kockázati potenciálja a legnagyobb: ennek növekedését Lengyelországban főként a jegybank által magasan tartott kamatszint, Magyarországon - valamint kisebb mértékben Szlovákiában - az állami költségvetés előbb-utóbb elkerülhetetlen szanálása okozza. Az emelkedő nyersolajár és az energia iránt növekvő kereslet miatt az IWH az év hátralévő hónapjaiban és jövőre az infláció erősödésére számít. Az elemzők az amerikai gazdaság fokozatos magára találása és a gyenge nyugat-európai élénkülés alapján arra számítanak, hogy a térség gazdasági növekedésének üteme az idei 3,0 százalékról jövőre 3,5 százalékra emelkedhet.