BUX 139790.13 0,12 %
OTP 45810 -0,35 %
header

munkaerőpiac

10.
11.
15:27

Szakadékba taszíthatja a vendéglátósokat egy új kormányrendelet

Odacsapott még egyet a kormány a járvány okozta gazdasági kieséstől és a munkaerőhiánytól küszködő vendéglátásnak egy olyan rendelettel, ami mostantól szakképesítést követel a konyhán dolgozóktól. A rendeletmódosításnak annyira nem volt visszhangja, hogy bár már szeptember elsején életbe lépett, a vendéglátósok között csak most kezdett el terjedni a híre, és egyelőre értetlenül állnak előtte - írja a 444.hu.

Szerző(k):
K. Gergely Kiss
10.
11.
11:14

Több száz embert keres a Tesco év végére, ezt ajánlja a lánc

Október elején toborzókampányt indított a Tesco a megnövekedett forgalom és a karácsony előtti időszakban még tovább fokozódó kereslet megfelelő kiszolgálására. A vállalat 500 áruházi kollégát tervez felvenni a bolti és online területek ellátására. Az üzletlánc szerint munkavállalóik, így az újonnan csatlakozó kollégák is számos támogatást élvezhetnek, például a munka és a magánélet gördülékeny összehangolását segítő extra szabadnapokat vehetnek igénybe.

Szerző(k):
K. Gergely Kiss
09.
29.
08:57

Ennyiből él az átlagmagyar, megjöttek a friss számok

2021 júliusában a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 433 700, a kedvezmények nélkül számolt nettó átlagkereset 288 400 forint volt, mindkettő 7,9 százalékkkal magasabb, mint egy évvel korábban. A bruttó keresetek a vállalkozások körében 6,2, a költségvetésben – az egyes előmeneteli rendszerek ütemezett béremeléseivel összefüggésben – ezt jelentősen meghaladóan, 11,8 százalékkal nőttek. 2021. január–júliusban a bruttó átlagkereset 429 000, a nettó átlagkereset 285 300 forintot ért el, mindkettő 8,4 százalékkal emelkedett az előző év azonos időszakához képest - jelentette a KSH.

Szerző(k):
K. Gergely Kiss
09.
29.
06:40

Már azt is kiszámolták, hány szélerőművészre lesz szükségük

Sokszor előfordul, hogy a híradásokban egy komplex képnek csak bizonyos részei és aspektusai kerülnek elő, miközben más részletek, pláen messziről “nem láthatók”. Így van ez Lengyelország energiaátmenetével kapcsolatban is: a legtöbbször a kiöregedett, környezetterhelésük miatt kivonásra, lekapcsolásra ítélt séznerőművekről esik szó, és mostanában - afféle zsákbamacska módjára - a lengyel atomerőműépítéskről. PEdig a háttérben Lengyleországban jelentős erők mozdultak meg annak érdekében, hogy az balti-tengeri szél áramtermelésre kényszerítése is megtörténhessen.

Szerző(k):
Szabó István M.