„Az emberre mindig szükség lesz, nem lehet nullára redukálni az embert”
A Magyar Nemzeti Bank és a PwC Magyarország közösen rendezvényen mutatta be a munkaerőpiac jövőjét a pénzügyi szektorban. A beszélgetések során kiderült, a félelem lehet lehetőség is, valamint a vezérigazgatók optimistán várják az évet.
Özönlik külföldre a képzett munkaerő: mit lehet még egyáltalán tenni?
A brain drain, azaz „agyelszívás” a magasan képzett munkavállalók elvándorlását jelenti egy fejlettebb, magasabb életszínvonalat biztosító országba. Így humán tőkéjüket (tudásukat, képességeiket, kreativitásukat) egy másik gazdaságban kamatoztatják, serkentve ezzel a fogadó ország gazdaságát. Magyarországon a magasan képzettek elvándorlási rátája jelenleg közel 7 százalék.
Az egyetemisták több mint fele külföldön vállalna munkát
A nappali tagozatos magyar egyetemisták több mint fele gondolkozik a külföldi munkavállalásban, derült ki az Eurostudent felméréséből. Elsősorban a művészeti, informatikai és természettudományos képzéseken tanulók fontolgatják a külhoni állások megpályázását, míg a pedagógusi és hitéleti képzésekre járóknak csupán a negyede gondolkozik az országhatárain kívüli munkakeresésben.
Ami a Magyar Telekomnál megbukott, az a briteknél bevált
Ugyan a munka intenzitása alacsonyabb, viszont a munkával való elégedettség magasabb a négynapos munkahét alatt.
Az X és az Y robotol, a Z generációs meg lábaival az asztalon röhög rajtuk?
Egyre több cégvezető szembesül azzal, hogy az X és az Y generációs munkavállalói mellett már olyan alkalmazottak is megjelentek, akik a Z generáció sorait erősítik. Egyes munkaadók ennek kifejezetten örülnek, innovatív ötleteket és kreatív megoldásokat emlegetve; másik részük azonban kevésbé lelkes, ők inkább problémás munkamorálról, valamint magas igényekről beszélnek. Ráadásul a munkahelyi konfliktusok száma is sokasodhat, ahogy a munkaerőpiac egyre nagyobb százalékát teszik ki a Z generációsok.
