munkaerő

Csökkent az amerikai lakásépítések száma

Az USA-ban a szeptemberi 0,8 százalékos emelkedés után októberben 1,3 százalékkal csökkent az újonnan megkezdett lakásépítések száma. A Wall Street a terrortámadások miatt 4,7 százalékos zuhanásra számított. A jövőbeli trendről képet adó építési engedélyek a szeptemberi 3 százalék után további 3,6-tal zuhantak - hívja fel a figyelmet a Dow Jones. Az elemzők szerint főként a foglalkoztatási helyzet romlása tartja vissza a lakosságot a nagy elkötelezettséget jelentő lakásépítésektől. A Manpower munkaközvetítő felmérése azt mutatja, hogy a vállalatoknak egyaránt 16-16 százaléka tervez munkaerő-felvételt és -elbocsátást a jövő év első negyedében, 61 százalékuk nem kíván változtatni a létszámon, míg 7 százalék bizonytalan. Ez azt jelenti, hogy az 1991-es recesszió óta a legnagyobb mértékben zuhan a munkaerőigény. Három hónappal ezelőtt még csak 11 százalék volt a leépíteni kívánók aránya és 24 százalékuk gondolkodott a létszám bővítésén.

Közeledő álláspontok a munkaerő ügyében

A munkaerő szabad áramlása kapcsán Magyarország azt szeretné, ha Ausztriában és Németországban javulnának a feltételek, a többi 13 EU-tagállam pedig teljes egészében megnyitná piacát a magyar munkaerő előtt. Erről Martonyi János külügyminiszter beszélt újságírók előtt a társadalmi párbeszéd részeként működő Európai Integrációs Tanács (EIT) pénteki budapesti ülését követően. Martonyi úgy vélte, hogy a május 31-én átadott uniós tárgyalási álláspontban jelentősen finomodott az eredeti német koncepció. Elmondta, hogy a jelzések szerint a jelenlegi tagállamok komolyan kívánják venni, hogy két éven belül felülvizsgálhatják a munkaerő szabad áramlásának korlátozását, sőt a tagállamok akár már a csatlakozás pillanatában, nemzeti rezsim keretében felszabadíthatják munkaerőpiacaikat. A külügyminiszter arról is beszélt, hogy amennyiben az EU átmeneti korlátozásokat vezet be Magyarországgal szemben, akkor a kölcsönösség alapján a kormány is hasonló lépéseket intézkedéseket hozhat az EU-tagokkal szemben. Martonyi szerint a magyar fél a szektorális munkalehetőségek megnyitását nem tekinti a szabad munkaerő-áramlás irányában tett lépésnek, ezért ez nem tárgyalási alap.

A magyar munkaerő nem szívesen vándorol

A magyar munkavállalók vándorlása az országon belül sem jellemző, ezért a német munkavállalóknak nem kell félteniük állásaikat - mondta tegnap előadásában Cséfalvay Zoltán, a Gazdasági Minisztérium helyettes államtitkára az Európai Unió kibővítésével kapcsolatos német aggályok eloszlatására szervezett előadás-sorozaton Stuttgartban. Az államtitkár előadásában egyebek között azt hangsúlyozta, hogy a hazai munkaadóknak éppen a magyar munkaerő mobilitásának hiánya okoz gondot. Cséfalvay az MTI-nek elmondta, hogy Németországban a csatlakozásra váró országok közül Magyarország élvezi a legnagyobb támogatottságot, a lakosság 80 százaléka pártolja az ország felvételét az unióba. Az előadáson részt vett Günter Verheugen bővítési biztos is, aki beszédében a munkaerő szabad áramlását egy rugalmas rendszer keretein belül tartotta megvalósíthatónak.

A magyar főtárgyaló bírálta a csatlakozási tárgyalások menetét

A Magyarország és az EU közötti csatlakozási tárgyalás hat esztendőt venne igénybe, ha az eddig követett tempóban zajlana a folyamat – fejtette ki tegnap az Európai Parlament külügyi bizottsága előtt Juhász Endre, a csatlakozási tárgyalásokat magyar részről vezető főtárgyaló. Juhász bírálta az EU-t, amiért fontos fejezetekben nem állt elő közös állásponttal. Részletek a mai NAPI Gazdaságban.