Az új kormányzati ciklusban keletkező többletforrások felét fordítaná
ígéretei megvalósítására a Magyar Szocialista Párt
Az MSZP szerint a következő ciklusban évi 300-350 milliárd forint többletbevételt, újraosztható forrást hoz a feltételezett, évi átlagos 5-6 százalékos mértékű gazdasági növekedés. A szocialisták emellett több a Fidesz-kormány alatt született intézkedés felülvizsgálatától is további szabadon felhasználható forrást remélnek, egyes államháztartási alrendszerek átalakításától pedig azonnali vagy későbbi kiadásmegtakarítást (esetleg csak a kiadásnövekedés ütemének csökkenését) várják. Az 1400 milliárdos forrástöbblet mintegy felét fordítanák az ígéretek finanszírozására. A többlet 80 százaléka a kiadások növelését, 20 százaléka pedig az adó- és járulékterhek mérséklését szolgálja. A program tanúsága szerint a 2003-2006-os időszakra az államháztartás mozgásterét - egymástól ellenkező irányba - befolyásolja még egyfelől a kamatkiadások várható lassú mérséklődése, másfelől a 2002-es magas államháztartási hiány csökkentésének szükségessége is. Összességében azzal számolnak, hogy a gazdasági növekedésből származó többletforrás elosztható lesz, a kamatok mérséklődése révén pedig elérhető az egyensúly javulása. Az államháztartás elszámolásába az EU-módszertannak megfelelően bevonnák az MFB-t és az ÁPV Rt.-t is, s így érnék el a ciklus végére a 2,5 százalékos GDP-arányos hiányt. Az említett szervezetek feladatainak újrafogalmazását is ígéri a párt.
Az alrendszerek közül az egészségügyben 600 milliárd forintos konszolidációs programot hajtanának végre, első lépésként az ápolók bérét még idén októberben 50 százalékkal növelnék, négyévente pedig az egyéves keresettel megegyező „hűségjutalmat” osztanak szét. Az egészségügynek szánt forrástöbblet számottevő részét néhány évig egy új szervezeten, a Nemzeti Konszolidációs és Rekonstrukciós Egészségügyi Alapon keresztül juttatnák el az egészségügyi szolgáltatóknak. Az egészségügyi intézményeket társasági formában működtetnék a jövőben (ez egyébként egybevág a Fidesz elképzeléseivel) a dolgozók közalkalmazotti foglalkoztatása megszűnik, az átalakulást pedig sajátos tevékenységi, költségelszámolási és adókedvezményekkel könnyítenék meg. A nyugdíjrendszerben a magán-nyugdíjpénztári tagdíj 8 százalékra emelését tartják fontosnak, emellett az adott évi emelés kiszámítását az előző évi makroadatok alapján végeznék el.
Átalakítanák az önkormányzatok támogatását is: az szja mellett a települések részesülnének a büdzsé áfa- és esetleg társaságiadó-bevételeiből is, megszűnne viszont a normatív alapon történő támogatás legtöbb eleme. A jelenlegi 5 százaléknál magasabb, 10-15 százalékos helyben maradó szja-bevételt ígérnek, továbbá a cél- és címzett támogatási rendszer gyökeres átalakítását, régiós szintre helyezését.
Az adórendszerben a bérterhek jelentős mértékű csökkentését ígérte az MSZP. A csökkentés elsősorban az átlagos vagy annál alacsonyabb jövedelmű munkavállalók, valamint a kis-, középvállalkozók számára lesz előnyös. Az adótábla-javaslatuk az szja-terhek csökkentését jelzi: a minimálbérig fizetendő adót 13, a középső adókulcsot 25 százalékra mérsékelnék. Maradna a legmagasabb, 40 százalékos adókulcs, ám azt kezdetben 2 millió forinttól, majd az időszak végén már csak az átlagjövedelem kétszeresétől alkalmaznák. A munkavállalók döntő többségére legfeljebb 25 százalékos adókulcs lenne érvényes. Az adójóváírás havi 3000 forintról 5000 forintra nő és csak 1,9 milliós jövedelemnél szűnik meg teljesen. A gazdasági programban a ciklus végére ígérték, hogy az adójóváírás eléri a minimálbér adóterhét, ám ezt a programpontot már idén meg akarják valósítani. A kisvállalkozások jelentős része számára az adminisztráció lényegesen leegyszerűsödhet - ígéri az MSZP. Az átalányadózás lehetőségét ugyanis az egyéni és a társas vállalkozások számára - létszám- és árbevételhatárhoz kötve - kiterjesztik, sőt az átalányfizetést az általános forgalmi adóra nézve is alkalmaznák. Az egységes vállalkozási adót a maximum 10 millió forint éves bruttó árbevételű cégek körében vezetik be már 2003-tól, az adókulcs legfeljebb 15 százalék lenne.
A járulékreform legfontosabb elemeként 2003-2004-ben fokozatosan eltörlik a tételes munkáltatói egészségügyi hozzájárulást. A vállalkozások esetében ma meglévő, 30-40 jogcímet összevonják és megszüntetik az ugyanennyiféle számlára való utalás kötelezettségét. Az egészségügyi finanszírozásban az egyéni járulékok szerepe növekszik meg (ez havi 2000-2500 forintos fix és 5-6 százalékos, jövedelemtől függő részből állna), míg a munkáltatók 11 százalékos járulékot fizetnének. Az adórendszert érintő változásokat a törvényalkotás során kétéves időtávokra rögzítenék.
Új monetáris politika?
A Magyar Szocialista Párt választási győzelme a monetáris politika lazulásával vagy az MNB és a kormány viszonyának megromlásával járhat. Medgyessy Péter leendő miniszterelnök múlt hét csütörtökön és pénteken úgy nyilatkozott, hogy meg kell állítani a forint erősödését. Medgyessy szerint az MNB-nek ehhez minden eszköze megvan, de ha kell, meghatározható egy implicit szűkebb sáv a jelenlegi +/-15 százalékos sávon belül, amelyből az MNB nem engedi ki a forintot. A jegybank elnöke gyorsan reagált Medgyessy nyilatkozatára és azt hangsúlyozta, hogy nincs szükség a monetáris politika megváltoztatására.
Medgyessy határozott kiállása a gyengébb forint mellett azért volt meglepő, mert Járai Zsigmond MNB-elnök csütörtökön tett egy halovány lépést az MSZP monetáris politikai elképzeléseinek irányába, amikor az eredeti elképzelésekhez képest egy évvel kitolta a várható EMU-csatlakozás dátumát. Ez ugyanis azt jelenti, hogy a szigorú maastrichti kritériumnak - vagyis annak, hogy egy évig a három legalacsonyabb inflációjú tagország átlagos fogyasztói árindexe alatt tartsuk a hazai inflációt - nem 2004 márciusától, hanem csak 2005 márciusától kell megfelelni. Márpedig ez a célkitűzés az eredeti terveknél lassabb inflációcsökkenést és az eddiginél kicsivel gyengébb forintot is megenged.
Családi támogatás,
diszkrimináció nélkül
Az MSZP szociálpolitikájának deklarált célja, hogy megszüntesse a szülők jövedelme szerinti különbségtételt a gyermekek utáni támogatások elosztásakor. Az ígéretek szerint minden egyes ellátási formánál kiszámítható lesz a juttatások értéke, mivel azt vagy a GDP növekedéséhez, vagy az előző év inflációjához kapcsolnák. A szocialisták családpolitikájának alapja az alanyi jogon járó - és az első lépésben 20 százalékkal emelt - családi pótlék lesz. A családi pótlék az iskolás gyermekek után is jár majd. A párt véleménye szerint e támogatást kombinálnák a gyerekek utáni adókedvezménnyel, azaz e „szerzett jogokat” nem csökkentenék.
Merész újítás, hogy bevezetnék a negatív családi adókedvezményt. Azok a családok, amelyek nem képesek - alacsonyabb jövedelmük miatt - a maximális adókedvezményt kihasználni, az államtól támogatásként kapnák meg a különbözetet. Emellett bevezetnék a kiemelt összegű családi pótlékot is azon családoknak, amelyek nem rendelkeznek munkajövedelemmel.
A gyermekgondozási segélyt (gyes) kétszer - 2003-ban és 2006-ban - havi ötezer forinttal növelnék, ezzel csökkentve a gyes és a gyed közötti különbséget. Majd 2006-tól az éves emelés mértékét a minimálbér változásához kötik - ígéri a szocialista program.
Az MSZP bevezetné a főállású szülő intézményét a három és több gyermeket nevelő szülők, illetve a kétgyermekes egyedülálló szülők számára, a gyermekek 3 és 14 éves kora közti időre. Ez a mindenkori minimálbérnek megfelelő összegű támogatást és nyugdíjjogosultságot jelentene. Az unoka nevelését vállaló nagyszülő nyugdíj mellett is igénybe veheti majd a gyest.
Az MSZP a szociálpolitikán keresztül a belföldi turizmust is fejlesztené. Ennek keretében a családi üdültetés állami támogatását a jelenlegi háromszorosára növelik.
Esélyegyenlőséget kapnak az agrártermelők
A szocialisták szerint a mezőgazdaságban válságkezelési programra lesz szükség, ami óriási időveszteséget jelenthet az európai uniós felkészülésben. Az MSZP nem tűri a földspekulációt, ezért a földtörvényt azzal egészítik ki, hogy a földvásárlás feltétele lesz a tartós helyben lakás és a kellő szakértelem. A hosszú távú földbérleti szerződéseken keresztül segítenék az ésszerű birtokkoncentráció kialakítását. Az MSZP agrárprogramjának alapeleme, hogy esélyegyenlőséget teremtsen a különböző gazdálkodási formák között, illetve hogy olyan árak és jövedelmi viszonyok legyenek a mezőgazdaságban, amelyek biztosítják az agrártermelők számára a megélhetést. Ehhez új agrárrendtartási törvény kell, de az eladósodás miatt szükség lesz válságkezelési programra is. A szocialisták növelik az őstermelők támogatottságát, 500 ezer forintra emelik az adómentesség határát, a hatmillió forintos kistermelői adókedvezményt kiterjesztik a többi őstermelőre is. A garantált felvásárlási árak növelését is kilátásba helyezték.
Félautópályákkal gyorsítják a sztrádaprogramot
Az állam a vasúti személyszállítás színvonalának emelése és a vállalkozó vasút fuvarpiaci pozícióinak megtartása érdekében jelentős segítséget adna a vasúttársaságok járműállományának megújításához, ám emellett a MÁV-nak új szerződéses és pénzügyi konstrukciókat is kell keresnie a vontatójármű-parkjának megújításához - áll a szocialisták programjában. A MÁV Rt. által létrehozott gazdasági társaságok eddigi privatizációja nem eredményezett kézzelfogható bevételt a cégnek. A gazdasági társaságok önállóságának és versenyhelyzetének fenntartása, megerősítése mellett az MSZP véget vetne a gazdaságilag indokolatlan privatizációnak. A pályavasút jelenlegi szervezete minimális átalakítással, gyorsan alkalmassá tehető az önálló gazdálkodásra. A jelenleg kis forgalmú mellékvonalak esetében a nemzetgazdasági, régiófejlesztési hatásvizsgálatokat követően lehet döntést hozni a további üzemeltetés módjáról. Az MSZP szerint a mellékvonalak üzemeltetését a nyugat-európai országokhoz hasonlóan magánvállalkozások is végezhetik.
Annak érdekében, hogy az ország lakossága minél nagyobb arányban részesüljön a gyorsforgalmi utak nyújtotta előnyökből, a később kiépítendő autópályák nyomvonalán félautópályák építését tervezi a párt. A 4-es, 5-ös és 8-as főközlekedési út sürgető fejlesztését is hasonlóan célszerű megoldani. Ezek mellett a sztrádák határig történő építése is szerepel a párt programjában.
A közforgalmú közlekedési tarifákat a lakosság teherviselő képességéhez mérten állapítanák meg. Mind a helyközi, mind a helyi forgalomban meghatároznák az állam és az önkormányzatok felelősségi és hatáskörét, az ezzel összhangban álló finanszírozási kötelezettségeket, és biztosítanák azok forrását. Az MSZP stratégiai döntést sürget a Malév Rt. sorsáról. Nemzeti érdekeink messzemenő figyelembevételével rövid távon elkerülhetetlenné vált a Malév csatlakozása egy jól működő globális stratégiai szövetséghez - állítják a szocialisták. Megvizsgálnák a belföldi repülés beindításának lehetőségeit, hatását a régiók fejlődésére. A légi közlekedésre vonatkozó liberalizációs csomag - a Malév védelmében - csak átmenetekkel vehető át. A párt javítaná a vízi közlekedés versenyképességét. Gazdasági elemzések alapján országos közforgalmú kikötők építését tervezi, illetve a meglévőket fejlesztené.
Az MSZP önálló informatikai minisztérium létrehozását tervezi, mind ez idáig azonban nem dőlt el, hogy az új intézmény hatásköre pontosan mire terjedjen ki: csak az informatika területét felügyelje és szabályozza, vagy pedig a távközlést és az innovációt is. Az MSZP elképzelései szerint folytatják a számítástechnikai és informatikai eszközök vámszintjének csökkentését. Az eddiginél is több berendezést tennének vámmentessé, illetve sorolnának a kedvezményes, jelenleg 12 százalékos áfakulcs alá. Az MSZP folytatná a Fidesz - MPP vezette kormány internet-hozzáféréshez és számítógéphez jutást segítő tevékenységét, ám megszüntetné a támogatások „paternalista jellegű” elosztási rendszerét. Az MSZP normatív támogatást vezetne be, a felhasználók maguk dönthetnék el, hogy a rendelkezésre álló pénzt milyen berendezésekre és szolgáltatásokra költik. Továbbra is lesznek kedvezményezett célcsoportok, mint például a pedagógusok, a köztisztviselők, illetve a kis- és középvállalatok (kkv). A kkv-k a dolgozóik eszközbeszerzéseinek költségét jóváírhatnák az adójukban. Új, az internetet szabályozó törvény alkotását nem támogatja az MSZP. A szocialisták szerint a nyomtatott sajtóra vonatkozó írott és etikai normákat kellene az internetes újságírásra is alkalmazni. Az MSZP mindenkinek alkotmányos jogként biztosítaná az egységes elektronikus aláírást. Az MSZP szerint a távközlési piac fejlődése érdekében az eddiginél bővebb és egységes jogszabályra lenne szükség.
(NAPI)
