Már alá is írták a jövő évi minimálbér-megállapodást
Aláírták munkaadói és munkavállalói érdekképviseletek vezetői a jövő évi minimálbérről és garantált bérminimumról szóló megállapodást a versenyszféra és a kormány állandó konzultációs fórumának szerdai budapesti ülésén.
Reálkeresetek: egyetlen uniós tagállam sem tudja azt, mint hazánk
Az évtizedes magasságokba szökő infláció mellett is nőtt 2022-ben a magyar átlagfizetések vásárlóereje. A hazai és nemzetközi adatok ráadásul azt jelzik, hogy idén Magyarország az egyetlen uniós tagállam, ahol még az árak példátlan emelkedése mellett is nőtt a keresetek reálértéke. Szalai Piroska munkaerőpiaci szakértő, az egykori Nemzetgazdasági Minisztérium a nők munkaerő-piaci helyzete javításáért felelős volt miniszteri biztosa az kereseteket befolyásoló tényezők közül kiemelte a minimálbérek emelkedését, valamint a munkaerőhiányt.
Minimálbér: itt vannak a megállapodás részletei
Hivatalosan is megegyeztek a szociális partnerek a minimálbér és a garantált bérminimum jövő évi összegéről, valamint a szakszervezetek és a munkáltatók által kért egyéb vállalásokról. A minimálbér jövőre 16 százalékkal nő, a garantált bérminimum 14 százalékkal emelkedik. A megállapodást év közben felülvizsgálják a felek, amennyiben az infláció változása ezt indokolttá teszi. A munkáltatói terhek nem nőnek 2023-ban.
Megállapodás született a jövő évi minimálbér összegéről
Elvi megállapodás született a mai bértárgyalásokon: a minimálbér januártól 16 százalékkal, a garantált bérminimum 14 százalékkal nő 2023-ban. A szakszervezetek és a munkáltatói érdekképviseletek mai egyezsége nyomán a minimálbér jövőre bruttó 232 ezer forintra, a garantált bérminimum 296 400 forintra emelkedik.
Parragh László: Jó ötlet a bérminimum kétlépcsős emelése
Segítséget jelenthet a cégeknek a garantált bérminimum a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke szerint. Parragh László megkeresésünkre rámutatott: fél év múlva jobban látjuk a ma még bizonytalan gazdasági folyamatok hatását, beleértve az inflációt és az energiaárak emelkedését. Kiemelte, a költségek emelkedése miatt elengedhetetlen az állami beavatkozás, e nélkül a vállalkozások nagyjából fele legfeljebb fél évig tudja fenntartani a normál működését.
