Brüsszel a magyarokat is várja
Gordon Tamás, Brüsszel
Harmincszoros magyar túljelentkezéssel zárult az EU brüsszeli bizottságának a majdani új tagállamok számára kiírt pályázata. Csaknem ezernégyszázan vélték vonzónak az egyelőre csupán néhány hónapra szóló állásokat, amelyek nem tévesztendők össze a csatlakozás utáni „funkcionárius”-munkahelyekkel. A mostaniak ugyanis szigorúan szerződéses jellegűek, és bár nem fizetnek rosszul - átlagosan nettó 4000 euró a havi jövedelem -, lejártukkor semmi garancia nincs arra, hogy folytatható a brüsszeli karrier. Az EU-s köztisztviselői állásokat legkorábban nyáron írják ki, és akik megfelelnek a rendkívül szigorú pályázati feltételeknek, azok már valóban irigyelt, a magánszféra jövedelmeivel vetekedő bérű munkahelyekhez jutnak.
Az uniós alkalmazottakat magas fizetéssel, adókedvezménnyel, előnyös tb-feltételekkel honorálják, de az elvárások, követelmények is magasak. A közel 20 ezer magasan képzett, több nyelven beszélő munkatárs korántsem alkot brüsszeli vízfejet, ez a létszám kifejezetten szerény bármely tagállam közigazgatásának létszámához képest. Az előttük tornyosuló feladatok viszont nem kisebbek.
Ehhez a stábhoz csatlakoznak rövidesen a magyarok is, akiknek először az lesz a feladatuk, hogy ellenőrizzék: a csatlakozáshoz nélkülözhetetlen intézményépítés valóban megtörténik-e, és megfelel-e az EU gyakorlatának. Elsősorban jogászokat, közgazdákat és fordítókat kerestek, de a következő menetben már sokkal több szakmából várnak jelentkezőket, az informatikától a környezetvédelemig. A bővítés nyomán mintegy 3500 új, állandó állás kínálkozik, és a napjainkban folyó adminisztrációs reform lehetővé teszi, hogy ne kelljen a tagállamok lakosságával arányosan növelni az EU-s alkalmazottak számát. A magyaroknak az elkövetkező években csak körülbelül 350 „álomállás” jut.