Valósággal rárontottak a bankok a magyar állampapírokra
Kitartóan vásárolták a magyar állampapírokat a hazai bankok, de a magánszemélyek állománya is több mint 200 milliárd forinttal nőtt júliusban.
Százmilliárdokba kerül a fenntartása, a bankok szabadulnának tőle, de mi ebben bízunk
A júniusig tartó egy év alatt bő 6 százalékkal emelkedett a forgalomban lévő készpénz állománya Magyarországon, és a lakosságnál is hasonló mértékű bővülés történt. A bankjegyek szerepe közben még mindig megkérdőjelezhetetlen a hazai pénzforgalomban, és százmilliárdos költségeket hoz a nemzetgazdaságnak. Mindezek ellenére a készpénz fokozatos visszaszorulása elkerülhetetlennek látszik.
Elfelejthetjük a saját ingatlant? Még drágábbak a lakáshitelek
Ismét emelkedett a lakáscélú hitelek átlagos költsége, különösen a támogatott konstrukcióknál érezhető a drágulás. Ezzel szemben a személyi kölcsönök költségei csökkentek, miközben mindkét hiteltípusnál nőtt a szerződéses összegek átlagos mértéke. A hitelpiac változásait az új otthonteremtési támogatás még nem befolyásolta érdemben.
Veszélyes trend fenyegeti a pénzügyeinket, érdemes vigyázni
Tovább erősödött a hitelezési aktivitás a második negyedévben. A jegybank adatai szerint a lakossági hitelállomány 6 százalékkal, míg a vállalati 3,9 százalékkal bővült éves alapon. Bár a növekedés impozáns, a 2023-as mélyrepülést követően még mindig van tér a további bővülésre, amit elsősorban a lakáshitelek és személyi kölcsönök dinamikus növekedése támogat. Az év hátralévő részében az áruhitelek húzhatják fel a szektort, a lakáskölcsönök dinamikája csökkenhet július és december között.
Elmondták, mennyit csökkenhet még idén az alapkamat
A jegybank a piaci várakozásoknak megfelelően 6,75 százalékon hagyta az alapkamatot. Az inflációs cél elérése érdekében a stabilitásorientált monetáris politika korszakába léptünk. A szolgáltatói szektor inflációja az első fél évben 10 százalék körül alakult, elindult azonban egy javuló tendencia az átárazásokban – mondta Virág Barnabás, az MNB alelnöke.
