környezetvédelem

EU-direktíva az Aurul-ügy nyomán

A romániai Nagybányán 2000-ben történt szerencsétlenség is hozzájárult ahhoz, hogy az EU brüsszeli bizottsága direktívatervezetet dolgozott ki a bányák műszaki követelményeiről a környezetszennyezés megelőzése és a biztonság növelése céljából. Az Európai Parlament és a tagállamok szakminisztereinek jóváhagyására váró direktíva olyan minimumkövetelményeket szab meg, amelyeknek ugyan a legtöbb tagország már ma is megfelel, de ezeket korábban nem szabályozták, és nem is egységesek. A tagjelöltek ezen a téren végképp elmaradtak, s ez külön erőfeszítést igényel a részükről.

EU-direktíva az Aurul-ügy nyomán

A romániai Nagybányán 2000-ben történt szerencsétlenség is hozzájárult ahhoz, hogy az EU brüsszeli bizottsága direktívatervezetet dolgozott ki a bányák műszaki követelményeiről a környezetszennyezés megelőzése és a biztonság növelése céljából. Az Európai Parlament és a tagállamok szakminisztereinek jóváhagyására váró direktíva olyan minimumkövetelményeket szab meg, amelyeknek ugyan a legtöbb tagország már ma is megfelel, de ezeket korábban nem szabályozták, és nem is egységesek. A tagjelöltek ezen a téren végképp elmaradtak, s ez külön erőfeszítést igényel a részükről. A direktíva főként a bányákból származó hulladékok, szennyező anyagok hosszú távú tárolására vonatkozik, célja a vizek és a talaj szennyezésének megakadályozása, és egyaránt érvényes a külszíni és a föld alatti fejtésre. A meddőhányók kezelése és az ipari szennyvizek elvezetése kiemelt figyelmet kap. A jövőben csak akkor adnak ki bányaengedélyt, ha az – ugyancsak „harmonizálandó” – felügyeleti hatóságok meggyőződtek a biztonsági követelmények betartásáról, továbbá garancia van arra, hogy a bánya működtetése befejeztével megnyugtató módon gondoskodnak a környezet utóéletéről, amihez részletes menetrendet kell készíteni. A felügyeletnek ki kell terjednie arra is, hogy a bánya csődbe jutása vagy tulajdonosváltása esetén is kellő anyagi alap álljon rendelkezésre az esetleges kártérítésre: a „szennyező fizet” elvnek kell érvényesülnie.

Varsó 40 milliárdos csatlakozási támogatást vár az EU-tól

Lengyelországnak 40 milliárd eurót kellene 2015-ig környezetvédelemre fordítania ahhoz, hogy teljesítse az Európai Unió (EU) elvárásait - olvasható az EUObserver cikkében.

Megbüntetik a légszennyezőket

Brüsszeli tudósítónktól: Az EU brüsszeli bizottsága eljárást kezdeményez több tagállam ellen, mert nem tesznek eleget a környezetvédelmi szabályoknak. Görögországot például azért perli az EU luxemburgi bíróságán, mert Athénnak nem volt elegendő 15 év, hogy a krétai linoperamati erőművet olyan berendezésekkel szerelje fel, amelyek jelentősen csökkentik a légszennyezést. Az EU vonatkozó direktívája szerint a nagyobb ipari létesítményeket fokozatosan az „elérhető legkorszerűbb technikával” kell ellátni, az ésszerű anyagi kereteken belül maradva. Bécset azért marasztalja el a bizottság, mert az osztrák törvénykezés hiányos, nem felel meg az égetőüzemekre vonatkozó EU-szintű szabályozásnak - kivételt teremt ott is, ahol erre a direktíva nem ad felhatalmazást, és nem tesz különbséget az újonnan létesített és már régóta működésben lévő üzemek között. Dublin másfél éves késésben van a személyautók szén-dioxid-kibocsátási adatainak megküldésével. Az üvegházhatás csökkentése érdekében az EU-tagállamok rendszeresen továbbítják Brüsszelbe az autók szén-dioxid-kibocsátásáról mért adatokat, hogy ezek alapján határozhassanak a légszennyezés elleni módszerekről. Írország az egyetlen tagállam, amely nem tett eleget e kötelezettségének. Dublin egyébként Berlinnel együtt azért is figyelmeztetésben részesül (ez az eljárás első lépcsője), mert nem tájékoztatta a bizottságot, hogy milyen intézkedéseket hozott az ózonréteg védelmében. Gordon Tamás